Tíz évvel azután, hogy az Európai Bizottság elfogadta első romaintegrációs stratégiáját, Európa legnagyobb etnikai kisebbsége még mindig súlyos és folyamatos faji megkülönböztetésnek van kitéve EU-szerte.
Februári plenáris ülésükön a Régiók Európai Bizottsága (RB) tagjai megvitatták a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó új uniós stratégiai keretet . A Horváth Jácint (HU/PES) által a témában kidolgozott vélemény olyan jövőbeli jogszabályokat szorgalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a romák komolyabb politikai szerephez jussanak helyi szinten. A vélemény arra is kéri az Európai Bizottságot, hogy szorosan kövesse figyelemmel a tagállami szinten elért eredményeket, szerezzen érvényt a meglévő jogszabályoknak, és szükség esetén haladéktalanul egészítse ki azokat.
Annak ellenére, hogy évszázadok óta hozzájárulnak az európai társadalmak kulturális sokszínűségéhez és közös történelméhez, az EU 6 milliósra becsült roma közösségének sok tagja továbbra is hátrányos megkülönböztetéstől, cigányellenességtől, valamint politikai és gazdasági kirekesztéstől szenved. Az Európai Bizottság szerint a roma gyermekek 85%-át fenyegeti a szegénység, miközben az általános népesség körében ugyanez a szám 20%. A roma fiatalok 62%-a nem vesz részt oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben, ezzel szemben a teljes népesség esetében ez az arány 10%. Ráadásul a roma közösségek esetenként különösen ki vannak téve a Covid19-világjárvány pusztító következményeinek. Az év eleje óta számos közösséget bűnbaknak kiáltottak ki a vírus terjesztéséért, ami tovább súlyosbítja a meglévő szegregációs problémákat.
Az RB tagjai ezért üdvözölték, hogy az Európai Bizottság 2030-ra konkrét célokat tűzött ki az oktatás, a munkaerőpiac, a lakhatás és az egészségügy területén. A romákra vonatkozó stratégiai keret a rendszerszintű rasszizmus elleni küzdelemre és az „egyenlőségközpontú Unió” kiépítésére irányuló átfogóbb európai bizottsági cselekvési terv részét képezi.
Az RB tagjai szerint viszont az Európai Bizottság új terve sajnálatos módon nem megy elég messzire, mivel nem irányoz elő szankciókat azokra a tagállamokra, amelyek nem hoznak hatékony intézkedéseket a cigányellenesség leküzdésére. Már az előző tízéves ciklus során számos tagállam elmulasztotta egy nemzeti stratégiai keret létrehozását, mivel ez csupán fakultatív. Ennek fényében az RB arra kérte az Európai Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az előrehaladást, és a romák diszkriminációjának megfelelő kezelése érdekében értékelje és egészítse ki a meglévő uniós jogszabályokat. Azt is hangsúlyozta, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak kulcsszerepet kell játszaniuk a nemzeti stratégiai keretek kialakításában.
„Az Európai Bizottságnak fontolóra kellene vennie egy európai tanácsadó testület létrehozását, amely többek között a roma szakpolitikák szakértőiből állna, és amelyben olyan helyi és regionális önkormányzatok is részt vennének, amelyek kézzelfogható tapasztalatokkal rendelkeznek a romák helyi integrációjával kapcsolatban. Mi vagyunk az a kormányzati szint, amely a helyi közösségekhez való közelsége miatt a legtöbb felelősséget viseli a roma népesség integrációjáért. Ráadásul a romákhoz kapcsolódó előítéletek elleni küzdelemben és a cigányellenesség felszámolását segítő interkulturális tanulás előmozdításában is kulcsfontosságú szerepet töltünk be. Ezért teljes mértékben be kell minket is vonni a nemzeti stratégiai keretek kidolgozásába" – hangsúlyozta az RB előadója, Horváth Jácint .
A plenáris ülésen felszólalt Romeo Franz európai parlamenti képviselő (DE/Zöldek), a romákra vonatkozó uniós stratégiai keret európai parlamenti előadója is, aki elmondta, hogy „a romákat Európa-szerte megfosztják az oktatáshoz, a munkahelyekhez és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáféréstől. Ez a helyzet riasztó és tarthatatlan. Ahhoz, hogy a roma közösségek tartósan integrálódhassanak az európai társadalmakba, az integráció paternalisztikus megközelítéseit olyan kötelező erejű jogi intézkedésekkel kell felváltani, amelyek biztosítják a roma közösségek aktív politikai szerepvállalását. Egyes bátor regionális önkormányzatok már tettek lépéseket ebben a tekintetben, megmutatva, hogy képesek valódi változást előidézni. Most itt az ideje, hogy a tagállamok további jogosítványokat adjanak a helyi és regionális önkormányzatok kezébe ezen a téren. A bajor állam és a Német Szinti és Roma Központi Tanács közötti államszerződés, amelyet egy paritásos alapon felállított közös testület hajt végre, kitűnő példaként szolgál arra, hogy mi mindenre van lehetőség, ha kihasználjuk a roma közösségek önrendelkezési igényét olyan, valóban sokszínű közösségek kialakításához, amelyekben lehetőség van a különbözőség elfogadására.”
Végezetül az RB véleménye azt is szorgalmazza, hogy hatékonyabban osszák el a romák hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelemre szolgáló forrásokat, és hangsúlyozza, hogy javítani kell az intézményi kapacitást és forrásfelhasználást. Kéri továbbá, hogy teljeskörűen vonják be a romákat a nemzeti romastratégiai keretek kialakításába és végrehajtásába, és egyben azt ajánlja, hogy az általánosan használt „roma” szó helyett a „roma identitású személyek” kifejezést alkalmazzák.
Kapcsolat:
Maximilian v. Klenze
Tel.: +32 2 282 2044
Maximilian.vonKlenze@ext.cor.europa.eu