Barcelonában ünneplik a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlése fennállásának 10. évfordulóját. A találkozón a globális felmelegedést a Földközi-tenger térségében folytatott együttműködés katalizátorának tekintik.

Váratlan vendégként a Gloria nevű vihar is bejelentkezett a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlésének (ARLEM) ülésére. A közgyűlés fennállásának 10. évfordulója alkalmából a találkozó színtere az alakuló ülés helyszíne, Barcelona volt. A katalán fővárosba a Földközi-tenger három partvidékéről száznál is több helyi és regionális önkormányzati képviselő érkezett, hogy elsősorban az éghajlatváltozás kérdéséről vitázzon. A mediterrán régióról közismert, hogy különösen ki van téve a globális felmelegedés hatásainak.

Karl-Heinz Lambertz , a Régiók Európai Bizottsága elnöke és az ARLEM társelnöke kijelentette: „ Az Európai Unió azzal, hogy a klímasemlegesség elérése érdekében javaslatot tett a zöld megállapodásra , megerősítette, hogy vezető szerepet vállal az éghajlatügyi kérdések terén. Az éghajlatváltozás nem ismer országhatárokat, ezért szorosan együtt kell működnünk szomszédos partnereinkkel, hogy közösen fokozzuk az alkalmazkodásra és a reziliencia kiépítésére irányuló erőfeszítéseinket. Ezt a fenntartható növekedési modellt ki kell terjeszteni, éspedig azzal, hogy külön zöld megállapodást hozunk létre a Földközi-tenger térsége számára, olyan éghajlatügyi megállapodást kínálva, amely megerősíti az együttműködést és új pénzügyi eszközöket kínál az éghajlatügyi fellépések e régióban történő végrehajtásához. Az ARLEM immár tíz éves; ahhoz, hogy a következő évtizedekben tovább mélyüljön az együttműködés, közgyűlésünk tevékenységeit a fenntartható fejlődésnek kell vezérelnie.”

Mohamed Boudra , a marokkói Al Hoceima polgármestere és az ARLEM másik társelnöke elmondta: „Tíz év alatt az ARLEM olyan kézzelfogható előnyöket biztosított, amelyek túlmutatnak a városaink és régióink közötti politikai párbeszéd megerősítésén. Ennek tökéletes példája a nicosiai kezdeményezés, amelyen keresztül olyan kulcsfontosságú területeken osztjuk meg egymással ismereteinket és szakértelmünket, mint a vízgazdálkodás, a halászat vagy a közegészségügy. Miközben térségeinkben súlyosan érezhetőek a globális felmelegedés hatásai, a tengerszint emelkedése pedig veszélybe sodorja mezőgazdaságunkat, közös felelősségünk, hogy együttműködjünk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és hogy olyan növekedési modellt alkalmazzunk, amely új munkahelyeket és gazdasági lehetőségeket biztosít fiataljaink számára.”

Nasser Kamel , az Unió a Mediterrán Térségért főtitkára így nyilatkozott: „Napjainkra az egész földközi-tengeri térségben éghajlati vészhelyzet alakult ki. Nem nehéz belátni, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a frontvonalban vannak akkor, amikor az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére kerül sor. A városok és a régiók jelentik az első védelmi vonalat. Az éghajlatváltozás negatív hatásainak enyhítésére és az azokhoz való alkalmazkodásra irányuló hatékony intézkedések sikere nagymértékben függ az általuk végrehajtott szabályozási intézkedésektől, az általuk elfogadott politikáktól és az általuk bevezetett projektektől. Az Unió a Mediterrán Térségért az ARLEM-mel karöltve kész támogatni az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy segítsük a helyi és regionális önkormányzatokat ebben a közös kihívásban.”

„A tenger élő tanúja annak, hogy mennyire rossz állapotban van a környezetünk. Percenként nem kevesebb, mint 30 000 hulladék palack kerül a Földközi-tengerbe. Sürgősen és mindenképpen végre kell hajtani egyfajta fenntartható átmenetet, és ennek megvalósításához a kék gazdaság lehetőséget jelent.” Ez volt az a fő üzenet, amelyet Vincenzo Bianco , Catania képviselő-testületének tagja és az Olasz Városok Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozni kívánt az általa összeállított, a kék gazdaságról szóló jelentés elfogadása kapcsán.

A közgyűlés elfogadott egy másik jelentést is, amelynek címe „Euro-Mediterranean integration: The role of regional and local authorities” [Euromediterrán integráció – a regionális és helyi önkormányzatok szerepe]. A dokumentumot Jihad Khair , a palesztinai Beit Sahour polgármestere fogalmazta meg, szóban pedig a következőket tette hozzá: „A helyi és regionális önkormányzatok megmutatták, hogy központi szerepük van a földközi-tengeri térség regionális integrációjának előmozdításában. Folytatnunk kell az ebbe az irányba mutató erőfeszítéseket. Fellépésünk közös keretét az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje és fenntartható fejlődési céljai adják. Ez utóbbiak csak a helyi és regionális önkormányzatok aktív részvételével érhetők el. Együttműködésünknek két kiemelt területre kell koncentrálnia: a migrációra és az éghajlatváltozásra. Közösen sokkal jobb eredményeket érhetünk el.”

Az ARLEM 11. plenáris ülését Ada Colau , Barcelona polgármestere és Alfred Bosch , az RB-tagja, Katalónia kormányának külügyekért, intézményi kapcsolatokért és átláthatóságért felelős regionális minisztere nyitotta meg.

A találkozón Musa Hadidot , Ramallah polgármesterét és a palesztin helyi önkormányzatok szövetségének (APLA) elnökét az ARLEM nem uniós partnereket képviselő társelnökévé választották. „Szeretném megköszönni kollégáimnak, hogy társelnökként vehetek részt az ARLEM hálózat munkájában. Folyamatosan erősítenünk kell az együttműködést annak érdekében, hogy leküzdjük az előttünk álló számos kihívást.”

A tagok ezenkívül Lizzy Delarichát , az izraeli Ganei Tikval polgármesterét választották előadónak a kisvállalkozások digitális átállásáról készülő jelentéshez.

Agnès Rampalt , a franciaországi Nizza képviselő-testületének tagját és Provence–Alpes–Côte d'Azur régió euromediterrán bizottságának elnökét pedig „A mezőgazdaság szerepe az éghajlatváltozás szempontjából érzékeny területeken” című jelentés előadójának jelölték ki. Agnès Rampal szerint a dokumentum fontos adalék lesz a Földközi-tenger térségére vonatkozó zöld megállapodáshoz.

Az ARLEM most második alkalommal kiosztott, „Fiatal helyi vállalkozó a mediterrán térségben” díját a Rima Dates nyerte el. Az algériai vállalat datolyából készült termékeket állít elő, például szörpöket, ecetet, valamint mandulával és csokoládéval töltött datolyát. Az egyik alapító tag, Hammou Boussada elmondta: „Induláskor a célunk az volt, hogy a hagyományosan az oázisokban termő datolyát úgy dolgozzuk fel, hogy új, modern piaci termékeket hozzunk létre. Ma büszkén látjuk azokat a kedvező hatásokat, amelyeket vállalkozásunk idézett elő a helyi közösségben. Az ARLEM díja új motiváció ahhoz, hogy továbbra is a fenntarthatóság és a pozitív társadalmi változások szellemében folytassuk a terjeszkedést.”

Négy másik vállalkozás is a döntőbe került: egy újrafeldolgozással foglalkozó libanoni induló innovatív vállalkozás, valamint három izraeli pályázó: egy hullámenergia-vállalat , egy nonprofit képzési egyesület , illetve egy szintén nonprofit vállalkozói akcelerátor program . Az ARLEM díjának kiválasztási kritériumai között szerepel a munkahelyteremtésre gyakorolt hatás, a közösségben kifejtett hatás, az innovatív érték, a munkavállalók szociális jogainak tiszteletben tartása, valamint a helyi és regionális önkormányzatok részéről érkező támogatás vagy ösztönzés. A 2020-as díjra tíz országból negyven projekt pályázott.

Kapcsolattartó: David Crous | Tel.: +32 (0)470 88 10 37 | david.crous@cor.europa.eu