Bukarestben a városok és régiók támogatják a „Fiatalok az éghajlatért” mozgalmat, az EU-tól pedig ambiciózusabb éghajlat-politikát és több beruházást kérnek, hogy a felmelegedést jóval 2°C alatt lehessen tartani

Az uniós városok és régiók támogatják a „ Globális sztrájk a jövőért ” címen zajló tüntetéseket , amelyek keretében holnap, március 15-én várhatóan több százezer fiatal gyűlik össze világszerte, hogy több sürgős intézkedést kérjenek a globális felmelegedés problémájának megoldására. A bukaresti (Re)New EUrope csúcstalálkozón a helyi és regionális vezetők ismételten arra kérték az EU-t, hogy tegyen több erőfeszítést, kötelezze el magát amellett, hogy a felmelegedést jóval 2°C alatt tartja, és vállalja, hogy 2050-re karbonsemlegessé teszi Európát. 2018 augusztusa óta világszerte több mint 30 országban diákok ezrei vonultak ki az utcára, hogy további intézkedéseket kérjenek az éghajlatváltozás problémájának megoldására. 2018-ban történelmi csúcsra ért a globális CO ₂ -kibocsátás.

Az éghajlatváltozásról szóló legfrissebb, az ENSZ IPCC által 2018 novemberében közzétett tudományos jelentésből kiderül, hogy kevesebb mint 20 évünk maradt annak az éghajlati katasztrófának az elkerülésére, amely irányíthatatlanná teszi a globális felmelegedést. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a mostani tendenciák mellett a globális hőmérsékletek 2100-ra 3 Celsius-fokkal emelkednek, ami visszafordíthatatlanul károsítja a biológiai sokféleséget, és kezelhetetlenül szélsőséges időjáráshoz vezet.

Greta Thunberg 16 éves svéd klímavédelmi aktivista nemrégiben Brüsszelben mondott beszédére reagálva Karl-Heinz Lambertz , a Régiók Európai Bizottságának elnöke kifejtette: „ A fiatalok egy egyszerű kéréssel vonultak ki az utcára: azt szeretnék, ha a világ vezetői betartanák az éghajlattal kapcsolatos, Párizsban tett ígéreteiket. Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet helyi szinten fogjuk megnyerni. A városok és régiók túlszárnyalják a nemzeti törekvéseket. Az EU-nak célokat tűzött ki és növeli a beruházásokat, de még ez sem elég: többet kell tennünk azért, hogy a régiók és városok meg tudják valósítani az átmenetet, zöld munkahelyeket teremtsenek, energiahatékonyabbá váljanak és nagyobb mértékben csökkentsék a kibocsátást. A tudósok üzenete világos, a fiatalok elkészítették házi feladatukat, most pedig rajtunk a sor, hogy megvédjük bolygónkat és gyermekeink jövőjét. Ezért kérünk 2050-re karbonsemleges Európát. ”

A csúcstalálkozón, amelyen száz fiatal, helyi szinten megválasztott politikus vesz részt, és amely az uniós helyi és regionális vezetők legnagyobb összejövetele a párizsi COP21 óta, felszólalt Markku Markkula , a Régiók Európai Bizottságának első alelnöke is. Rámutatott, hogy „ Senki sem tudja egyedül megoldani az éghajlatváltozás problémáját: mindnyájunknak cselekednünk kell, és ki kell vennünk belőle a részünket. Csak úgy lehetünk sikeresek, ha minden kormányzati szint együttműködik az iparral és a vállalkozásokkal, hogy magas színvonalú innováció valósulhasson meg. Minden szakpolitikába be kell építenünk az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait, de puszta szavakkal nem sokra megyünk: beruházásokra van szükségünk. Az uniós források és a közpénzek segíthetnek a tiszta energiára való átállás finanszírozásában. Mindenekelőtt azonban helyi szinten kell megteremtenünk a megfelelő környezetet, amelyben ösztönzést kapnak és felvirágozhatnak a fenntartható vállalkozások. ”

2018-ban történelmi csúcsra ért a globális CO ₂ -kibocsátás. Ez késztette Greta Thunberget , a 16 éves svéd diáklányt arra, hogy elindítsa a „Fiatalok az éghajlatért” elnevezésű globális mozgalmat, amellyel világszerte arra buzdította diáktársait, hogy minden héten tüntessenek, és követeljenek több intézkedést az éghajlat védelmében.

A bukaresti csúcstalálkozó „ Fenntartható jövőt építő uniós városok és régiók ” című ülésén részt vett Vasco Alves Cordeiro (PT/PES) RB-tag, az Európai Külső Tengeri Régiók Konferenciájának és az Azori-szigetek autonóm regionális kormányának az elnöke is. Elmondta: „Elengedhetetlen, hogy mindnyájan, minden kormányzati szinten megértsük: az előttünk álló éghajlati kihívások nem jövőbeli kérdések. Aktuális, létező problémákat jelentenek, melyek hatásait már érezzük, és melyeket csak együttes, összehangolt fellépéssel küzdhetjük le. Éppen ezt kérik tőlünk a fiatalok: most kell együttműködnünk ahhoz, hogy gondoskodni tudjunk a jövőről, amelyhez az utánunk következő nemzedékeknek joguk van. Az európai régiók jó példát mutatnak, de az is fontos, hogy az EU és nemzetközi partnerei ne vegyenek vissza éghajlat-politikai ambícióikból.”

Bukaresti felszólalásában Magnus Berntsson , az Európai Régiók Gyűlésének és az R20-nak (az éghajlat-politikai fellépéseket támogató régiók szövetségének) az elnöke, egyben a svédországi Västra Götaland régió regionális környezetvédelmi minisztere és közgyűlésének alelnöke megjegyezte: „ A regionális és helyi kormányzatok Európában és világszerte maradéktalanul támogatják a Párizsi Megállapodást, és ambiciózus éghajlat-politikai fellépést kérnek. Mi a megoldás részei vagyunk. Helyi közösségeinkben jól értjük, mire van szükségük polgárainknak, és összefogunk a helyi vállalkozókkal és tudományos körökkel, hogy zöld növekedést és új munkahelyeket teremtsünk az átmenet során elvesztettek helyett. Számunkra az együttműködés és a bevált gyakorlatok átadása jelenti a siker kulcsát. A fiatal nemzedék is ezt kéri tőlünk. ”

Megjegyzés a szerkesztőknek:

A Re (New) Europe csúcstalálkozó a helyi és regionális vezetők „ Az EU alulról felfelé történő újjáépítése régióinkkal és városainkkal ” című nyilatkozatának elfogadásával zárul. A nyilatkozatot hivatalosan átadják majd Románia elnökének, Klaus Iohannisnak . A nyilatkozat a régiók és városok álláspontját fejezi ki az uniós intézmények vezetőinek és az állam- és kormányfőknek címezve, akik május 9-én ülnek össze a romániai Nagyszebenben , hogy megvitassák az EU jövőjét.

A kormányzással és a demokráciával, a kohézióval és a brexit regionális gazdaságokra gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdések mellett a bukaresti csúcstalálkozó a fenntartható fejlődést is napirendre tűzi egy olyan ülésen, amelynek célja, hogy bemutatása, miként járulnak hozzá a városok és a régiók a helyi szintű éghajlat-politikai intézkedésekhez. Ide kattintva megismerkedhet különböző uniós városok és régiók fenntartható kezdeményezéseivel.

Az éghajlatváltozással aktívan foglalkozó régiók és városok

Európa energetikai átállása és a gazdaság dekarbonizációja kiemelt prioritást jelent az uniós városok és régiók számára. A Régiók Európai Bizottsága – 350 választott helyi és regionális politikus európai uniós közgyűlése – jelenleg két hivatalos uniós véleményen dolgozik, hogy elősegítse a fenntartható fejlesztési célok megvalósítását Európában. A következő, június 26–27-i plenáris ülésén a helyi és regionális képviselők uniós közgyűlése a tervek szerint véleményt fogad el a klímasemlegességre vonatkozó uniós stratégiáról , melyet az Európai Bizottság 2018 novemberében terjesztett elő.

Az RB éghajlatváltozásról szóló sajtóközleményei:

 2018. 12. 18. – COP24: A városok és régiók továbbra is ambiciózusabb fellépést sürgetnek az éghajlatvédelem terén

 2018. 12. 13. – COP24: A városok és régiók formális szerepet kérnek a Párizsi Megállapodásban

 2018. 11. 18. – Éghajlatváltozás: „Számíthatnak ránk” (a Régiók Európai Bizottsága elnöke, Karl-Heinz Lambertz és Markku Markkula első alelnök előszava)

 2018. 11. 15. – COP24: Készen állunk?

 2018. 09. 19. – A helyi kormányzatok magasabb szintre emelik az éghajlat-politikai ambíciókat

 2018. 07. 06. – Éghajlatváltozás: több ambíció és új irányítás kell a Párizsi Megállapodásban vállaltak teljesítéséhez

Photos of "(Re)New Europe - 8th European Summit of Regions and Cities" are available here .

Kapcsolat:

David Crous | david.crous@cor.europa.eu | +32 (0)470 88 10 37