Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
A tengeri környezet védelme, a szennyezés csökkentése és a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása érdekében a városok és régiók új uniós óceánvédelmi jogszabályt szorgalmaznak  

Az RB rámutat, hogy az uniós környezetvédelmi jogszabályok, köztük az uniós tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv és a természetvédelmi irányelvek nagy részét nem hajtották végre kellő mértékben

A Régiók Európai Bizottsága (RB) javaslatokat terjesztett elő a tengeri környezet védelmére és az óceáni ökoszisztémák helyreállítására. Az RB kéri, hogy a tengeri ökoszisztémák védelmének és helyreállításának biztosítása érdekében az óceánokról szóló új uniós jogszabály hosszú távra jelölje ki az utat mérhető célokkal és határidőkkel. A helyi és regionális vezetők javaslatot tesznek egy, a tengeri közlekedés szén-dioxid-mentesítését célzó óceánalap létrehozására, és szorgalmazzák, hogy az energiaadó-irányelvben szüntessék meg a halászati célra használt üzemanyagra vonatkozó mentességet. Az RB arra is kéri az Európai Bizottságot, hogy javasoljon merőben új szabályokat az újrahasznosított nitrogénre és foszforra vonatkozó uniós piaci kvótakötelezettségekre vonatkozóan, méghozzá azon erőfeszítéseinek keretében, amelyek célja az uniós tengerekbe való tápanyagbeszivárgás csökkentése, valamint az algavirágzás és a tengerfenéki holt zónák terjedésének megállítása.

Az óceánokat visszafordíthatatlan környezetszennyezés fenyegeti. A nemzetközi tengeri szállítás, a túlzott hajóforgalom, a városok terjeszkedése, az ipari, a mezőgazdasági és az energiatermelés mind hatással vannak a víz minőségére, a tengerekre és a tengeri biológiai sokféleségre. Miközben a világ óceánjait elárasztják a műanyagok, a vegyi szennyezés és beszivárgó mezőgazdasági műtrágyák, a városfejlesztés és a part menti turizmus is egyre növekvő nyomást gyakorol a tengerparti területekre, ami szintén súlyosan érinti a tengeri ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget.

Mindezek ismeretében az RB véleményt fogadott el, melyet Emma Nohrén (SE/Zöldek) előadó fogalmazott meg. Lysekil svéd település alpolgármestere így nyilatkozott: „Az óceán és az éghajlat ugyanazon érem két oldala. Egészséges óceánok nélkül nem szabályozható az éghajlat. Ezért a klímarendeletet ki kell egészíteni egy óceánvédelmi jogszabállyal, amely célokat és határidőket határoz meg a tengeri környezet javítása érdekében. Az óceánok szennyezése globális probléma, a legnagyobb terhet azonban a helyi és regionális közösségek viselik. Lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy felszabadítsuk a helyi és szubnacionális önkormányzatok kiaknázatlan potenciálját az EU tengeri környezetének védelme terén, ugyanakkor munkahelyeket teremtsünk és fellendítsük a gazdaságot. Nem várhatunk tovább. Az európai zöld megállapodásnak megfelelően az EU-t a zöld átállás élharcosává kell tennünk.”

Az RB rámutat, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az uniós környezetvédelmi jogszabályok, például az uniós tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv és a természetvédelmi irányelvek nagy részét nem hajtották végre kellő mértékben. A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv első végrehajtási ciklusát követően az RB hangsúlyozza, hogy meghatározott küszöbértékek és egyértelmű, ambiciózus és mérhető célok nélkül soha nem lesz előrelépés, és sürgeti, hogy ezeket a célértékeket további késedelem nélkül határozzák meg.

Az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki szabályokat arra vonatkozóan, hogy a tagállamok hogyan vonják be ezeket az önkormányzatokat a konzultációs eljárásba és az intézkedések meghatározásának, kidolgozásának és tervezésének folyamatába, tisztázzák a felelősségi köröket, és segítsék elő az uniós tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv sikeres végrehajtása iránti nagyobb felelősségvállalást.

Az RB azt is kéri, hogy az Európai Bizottság hozzon létre egy a 2030-ig tartó időszakra szóló, az európai tengeri biodiverzitással foglalkozó munkacsoportot , amely környezetvédelmi projektmenedzserekből áll, segíti és tanácsokkal látja el a szubnacionális hatóságokat a tengerszennyezés megállítását és az óceánok ökoszisztémáinak helyreállítását célzó projekttervezésben és az uniós forrásokhoz való hozzáférésben.

A közelmúltban elfogadott uniós klímarendelettel összhangban a városok és régiók egy új uniós óceánvédelmi jogszabály elfogadását kérik, amely hosszú távra kijelöli az utat a tengeri ökoszisztémák védelmének és helyreállításának biztosítása érdekében, és támogatják az Európai Parlament arra irányuló javaslatát, hogy hozzanak létre egy óceánalapot azzal a céllal, hogy szén-dioxid-mentessé tegyék a tengeri közlekedést, és a bevételek 20%-át a tengeri ökoszisztémák védelmére, helyreállítására és hatékonyabb kezelésére fordítsák.

Az uniós tengerek fokozódó eutrofizációjának megállítása érdekében az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a körforgásos gazdaság megvalósításának részeként tegyen úttörő javaslatot az uniós piacon forgalmazott műtrágyákban található újrafeldolgozott tápanyagokra vonatkozó kvótakötelezettségekre. Az RB hangsúlyozza, hogy a foszfor és a nitrogén létfontosságú az élelmiszer-termelés szempontjából, és a foszfor szerepel a kritikus fontosságú nyersanyagok uniós listáján.

A helyi és regionális képviselők uniós közgyűlése támogatja az európai zöld megállapodásban és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiában foglalt, a biológiai sokféleség védelmére irányuló célokat és célértékeket. Az RB azonban sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a 2021-ig közzéteendő cselekvési tervébe foglaljon bele egyértelmű és mérhető célokat és kapcsolódó határidőket a halászati erőforrások megőrzése és a tengeri ökoszisztémák védelme érdekében.

Az RB-t aggasztja a jelenlegi uniós védett tengeri területeken biztosított védelem, illetve nyomon követés és ellenőrzés elégtelen mértéke. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az EU-ban a védett tengeri területek kevesebb mint 1%-a részesül teljes védelemben. Az RB határozottan támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy létrehozzák a védett tengeri területek hálózatát, amely az uniós tengerek 30%-át lefedi, és ahol a halászati és a gazdasági tevékenységeket is korlátozzák. A helyi és regionális vezetők hangsúlyozzák, hogy az uniós tengerek 10%-át magas szintű védelemben kell részesíteni, halászati tilalmi övezeteket is létrehozva.

Az RB azt javasolja, hogy hozzanak létre egy a tagállamok fiatal egyetemi oktatóiból álló uniós óceánakadémiát , hogy inspirációt adjon és terjessze az egészséges óceánok fontosságával kapcsolatos bevált gyakorlatokat és ismereteket.

A műanyagszennyezés kezelése érdekében az RB tagjai arra kérik a tagállamokat, hogy hozzanak létre betétdíjrendszereket a műanyag italos palackok/dobozok számára, és kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa azok kompatibilitását. Ez döntő lépés lenne a csomagolás egységes piaca felé. Az RB azt is kéri az Európai Bizottságtól, hogy hatéves átmeneti időszakkal tiltsa meg a sportpályák újonnan történő szemcsés feltöltését, és az EU-n belül jelenleg tárgyalt, a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok csökkentésére irányuló szabályozási intézkedésekbe foglalja bele a nanoműanyagokat, a biológiailag lebomló és oldható polimereket.

Az RB megállapítja, hogy a környezetvédelmi szempontból differenciált kikötői díjak hatékony megoldást kínálhatnak a part menti régiók számára a környezet javítására, illetve a levegőbe és vízbe történő kibocsátások, valamint a hulladék és a zaj csökkentésére, és szorgalmazza a mosóvíz EU-n belüli tengerbe bocsátásának betiltását.

Az RB megismétli, hogy a tengeri környezetre vonatkozó uniós jogalkotást a „szennyező fizet” elvnek kellene vezérelnie, és elismerését fejezi ki az Európai Bizottság nyilvánosan hozzáférhető WISE Marine internetes portálja kapcsán.

A véleménytervezetet az RB 2021. május 5–7-i plenáris ülésén ismertették. 

Háttér

Olvassa el az interjút, amelyben Emma Nohrén (SE/Zöldek) öt kérdésre válaszol a helyi és regionális önkormányzatoknak a tengeri környezet védelmében betöltött szerepével kapcsolatban.

A 2008. június 17-én elfogadott tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv célja a tengeri környezet hatékonyabb védelme Európa-szerte. Az Európai Bizottság részletes kritériumokat és módszertani előírásokat dolgozott ki annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a keretirányelv végrehajtásában. Ezeket 2017-ben felülvizsgálták, ennek eredménye a jó környezeti állapotról szóló új európai bizottsági határozat . A biológiai sokféleség védelme a 2019 végén elfogadott európai zöld megállapodás egyik legfontosabb szakpolitikai területe. 2020 májusában az Európai Bizottság elfogadta a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiát , amelynek célja, hogy megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését és visszahozza a természetet az életünkbe. 

A helyi és regionális önkormányzatok szerepe a tengeri környezet védelmében című vélemény a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó RB-s munkacsoport hatáskörébe tartozik. Ez a 2020 júniusában létrehozott és 13 választott helyi és regionális képviselőből álló csoport azt hivatott biztosítani, hogy az uniós városokat és régiókat közvetlenül bevonják az európai zöld megállapodás keretében indított számos kezdeményezés meghatározásába, végrehajtásába és értékelésébe. Ez a megállapodás az EU fenntartható növekedési stratégiáját képviseli, melynek célja, hogy 2050-re megvalósuljon a klímasemlegesség.

Évente 4,8-12,7 millió tonna műanyag kerül be az óceánba. A világ tengeri hulladékának 75%-a műanyag. Csökkenteni kell a tengeri hulladékot.  Az Európai Parlament tájékoztatója (2019).

Kapcsolattartó:

David Crous

Tel.: +32 (0)470 88 10 37

david.crous@cor.europa.eu