Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésével foglalkozó rendkívüli európai tanácsi ülés eredményére reagálva a Régiók Európai Bizottsága (RB) – a helyi és regionális önkormányzatok európai uniós közgyűlése – megismétli, hogy a tagállamoknak sürgősen el kell fogadniuk a 2021–2027-as időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetést annak biztosítása érdekében, hogy a régiók és a városok képesek legyenek megfelelően elkészíteni az új terveket és enyhíteni a brexit hatását.

A felhívásra az RB 350 európai regionális és helyi vezetője, valamint Jean Arthuis , az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke részvételével folytatott vita keretében került sor. Az EU mindkét politikai közgyűlését mély aggodalommal tölti el a tagállamok által az Európai Tanács rendkívüli ülése keretében hozott határozatok pénzügyi hatása.

A Régiók Európai Bizottsága elnöke, Karl-Heinz Lambertz megjegyezte: „Az idén október végéig történő meghosszabbításról szóló határozat több időt biztosít az Egyesült Királyságnak arra, hogy felülkerekedjen a belső patthelyzeten. A brexitnek nem lesznek nyertesei. Ezt az időt tudatosan arra kell felhasználnunk, hogy felkészüljünk a jövőre, hidakat építve az Egyesült Királyság és az EU27 helyi és regionális önkormányzatai között. Alapvető fontosságú, hogy a határidő meghosszabbítása ne gátolja az Uniót abban, hogy előrelépést érjen el olyan még sürgetőbb kérdésekkel kapcsolatban, mint a regionális egyenlőtlenség, az éghajlatváltozás, a munkahelyteremtés és a geopolitikai kihívások. Gazdaságaink védelme és az ezekre a kihívásokra való megfelelő reagálás érdekében bizonyosságot kell teremtenünk. Ez azt jelenti, hogy sürgősen meg kell állapodni egy megfelelő szintű jövőbeli uniós költségvetésről, hogy a régiók és a városok megtervezhessék a jövőbeli beruházásokat.”

Az RB és az Európai Parlament határozottan hangoztatta , hogy az EU 27 tagállamának a következő évtized kihívásaival való szembenézés érdekében a bruttó nemzeti jövedelem 1%-áról 1,3%-ra kell növelnie az uniós költségvetéshez való hozzájárulását. Az RB kritikusan szemléli az uniós regionális alapok esetleges csökkentését, mivel érvelése szerint a kohéziós politika éppen azokat a régiókat támogatja majd, amelyek gazdasága a leginkább ki van téve a brexit következményeinek. A folyamatban lévő beruházási tervek tekintetében az RB úgy véli, hogy az EU által tett pénzügyi kötelezettségvállalásoknak a kifizetésekre rendelkezésre álló utolsó év, vagyis 2023 végéig eleget kell tenni, elkerülve az új pénzügyi ciklusra húzódó csökkentést vagy áttételt.

Jean Arthuis teljes mértékben osztotta a régiók és városok aggodalmait. Az EP álláspontjának ismertetése során az RB tagjai által feltett kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy „Az Európai Parlament gondosan értékeli az Európai Bizottságnak a megállapodás nélküli helyzetre javasolt rendkívüli intézkedéseit. Ha a brexit egy napon hatályba lép, nem jelenthet majd büntetést a 27 tagú Európa régiói és városai számára.”

Az RB az elmúlt két évben végzett tanulmányok és megrendezett politikai viták során értékelte a brexit potenciális hatását. A vitasorozat magában foglalt három nyílt vitát az EU főtárgyalójával, Michel Barnier -vel. A polgárok jogai, valamint a kikötők, a halászati ágazat, a turizmus, a mezőgazdaság, a kutatás és az oktatás potenciális költségei voltak az EU és az Egyesült Királyság helyi vezetőinek legfontosabb aggodalmai. Az RB két politikai állásfoglalást fogadott el erről a témáról – 2017 márciusában és 2018 májusában –, és a közelmúltban megkezdte a brexitet követő, határokon átnyúló regionális együttműködés legjobb eszközeinek meghatározásával kapcsolatos munkát.

Kapcsolat:

Pierluigi Boda

Tel.: +32 2 282 2461

Mobil: +32 473 85 17 43

pierluigi.boda@cor.europa.eu