Kék gazdaság az európai régiókban: ‎ a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés kapuja  
A Máltai Köztársaság elnöke, Marie-Louise Coleiro Preca és Karmenu Vella uniós biztos a Régiók Európai Bizottsága máltai ülésén

A Régiók Európai Bizottsága „Természeti erőforrások” (NAT) szakbizottságának tagjai a máltai Gozón ültek össze. Napirendjük legfontosabb témája a kék gazdaság volt. Az 566 milliárd eurós forgalommal rendelkező uniós kék gazdaság az EU GDP-jének 1,3%-át adja és 3,5 millió embert foglalkoztat (az Európai Bizottság 2018-as adatai szerint). A Gozón megvitatott további főbb pontok között szerepel a katasztrófakockázatok csökkentésére irányuló határokon átnyúló együttműködés és a tengeri iparágak fejlesztésére vonatkozó új európai stratégia. A NAT szakbizottság konferenciája és ülése, melyet Samuel Azzopardi (MT/EPP), Gozo régió elnöke és a sziget fővárosa, Victoria polgármestere szervezett, több mint 100 küldött részvételével zajlott.

A kék gazdaság fenntartható fejlődése ” című, Gozón tartott konferenciát megnyitó beszédében a NAT szakbizottság elnöke, Ossi Martikainen (FI/ALDE) hangsúlyozta: „A kék gazdaság a Régiók Európai Bizottsága »Természeti erőforrások« szakbizottságának egyik kiemelt kompetenciaterülete. Társadalmi-gazdasági hatása jelentős lehet, éspedig nemcsak a parti és a tengeri régiókban, hanem az Európai Unió egésze számára is. Úgy véljük, hogy – az olyan hagyományos ágazatoktól kezdve, mint a tengeri szállítás, egészen az innovatívabbakig, mint a kék biotechnológia és az óceánenergia – egy közös európai stratégia kulcsfontosságú a kék gazdaság teljes potenciáljának kiaknázásához, valamint ahhoz, hogy ez gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható növekedést és munkahelyeket eredményezzen.

A konferencia házigazdája, Samuel Azzopardi (MT/EPP), Gozo régió elnöke és Victoria polgármestere elmondta: „A kék gazdaság jelenti az utat a tengeri erőforrások használata, valamint a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés összeegyeztetése felé közösségeink számára. Támogatjuk az RB arra vonatkozó elképzelését, hogy a kék gazdaság az uniós gazdaságpolitikának ne csak egy peremterületét, hanem szerves részét képezze. A fenntartható növekedés központi helyen áll Gozo politikai prioritásai között. A sziget már jelenleg is több tiszta energiát termel be a máltai villamosenergia-hálózatba, mint amennyit felhasznál, és jó úton járunk afelé, hogy 2020-ra ökoszigetté váljunk.” Gozo ökológiai stratégiáját 2009-ben indították el.  

A Máltai Köztársaság elnöke, Marie-Louise Coleiro Preca így nyilatkozott: „ Szakpolitikáinknak hosszú távú fenntartható beruházásokon kell alapulniuk, hogy meg tudjuk védeni a földközi-tengeri térség jelentős biológiai sokféleségét, ugyanakkor új jövedelmi lehetőségeket biztosítsunk polgáraink számára. A kék gazdaság átlagosan nagyobb mértékben növekszik, mint az összes uniós tagállam nemzetgazdasága. E gazdasági szektor az elmúlt években folyamatosan bővült, és biztos vagyok abban, hogy 2030-ra megduplázhatjuk volumenét.”

Málta egyike azon öt uniós tagállamnak, ahol a kék gazdaság a legnagyobb mértékben járul hozzá a GDP-hez (4,7%). A máltai kék gazdaság mintegy 10 400 főt foglalkoztat, és 406 millió euró bruttó hozzáadott értéket teremt.

Karmenu Vella környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért felelős biztos elmondta: „Még mindig nagy a beruházási hiány, amit csak az erre irányuló kék gazdasági finanszírozás pótolhat. Ezért keményen dolgozunk a beruházók idevonzásáért. Jelenleg készítjük elő egy kék gazdasági beruházási platform létrehozását, amely máris 600, kereskedelmi hasznosítást megelőző tevékenységet folytató, hitelképes vállalkozást tömörít. A következő lépésként a májusban Lisszabonban rendezendő Tengerek Európai Napján elindítunk egy szolgáltatást, amely a kék gazdaság ágazataiban tevékenykedő induló vállalkozásoknak és kkv-knak nyújt támogatást a beruházásokra való felkészülés terén.

A kék gazdaság az óceánokkal, tengerekkel és part menti területekkel kapcsolatos valamennyi gazdasági tevékenységre utal, és olyan ágazatokra is kiterjed, mint a halászat, a hajóépítés és a „part menti” turizmus, valamint a kék biotechnológia és a tengeri megújulóenergia-termelés. A fenntartható kék gazdaság fejlesztése kulcsfontosságú az ENSZ 14. fenntartható fejlődési céljának eléréséhez.

A NAT szakbizottság 23. ülésén a tagok elfogadták a Roberto Ciambetti (IT/ECR) előadó által kidolgozott, „ A katasztrófakockázatok csökkentésének határokon átnyúló vetülete ” című véleménytervezetet. Az előadó, Veneto régió közgyűlésének elnöke hangsúlyozta: „ Biztosítanunk kell a természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség növelését, hogy megmutathassuk, hogy felelősséget vállalunk polgárainkért. Dolgoznunk kell a kockázatok feltérképezésén és elemzésén, valamint beruházásokat kell fordítanunk szakértői csoportokra, egyetemi kurzusokra és a helyi közigazgatási dolgozók képzésére. ” A véleményt várhatóan az RB 2019. június 26–27-i plenáris ülésén fogadják majd el.

A tagok elfogadtak egy véleménytervezetet az „ Új európai stratégia a tengeri ipari ágazatok fejlődésének felgyorsítása érdekében ” tárgyában. Az előadó, Christophe Clergeau (FR/PES), Loire mente régió közgyűlésének tagja kifejtette: „ A kék gazdaságnak a következő Európai Bizottság prioritásainak középpontjában kell állnia. Számos fenntartható munkahely hozható létre a tengeri ipari ágazatokban, ha az európai politikák egyesítik a tengerrel kapcsolatos törekvéseket, az iparpolitikát és az ökológiai átmenet iránti elkötelezettséget. Ennek sikeréhez Európa jelentős tengeri régióinak ökoszisztémáira kell támaszkodni, finanszírozást kell biztosítani az innováció és az új termékek kifejlesztése számára, valamint támogatni kell a hagyományos halászati és hajógyártási tevékenységeket és az olyan új technológiákat is, mint a megújuló tengeri energia vagy a kék gazdaság bioalapú vállalkozásai. ” A véleményt várhatóan az RB 2019. június 26–27-i plenáris ülésén fogadják majd el.

Az ülésen a tagok elfogadták az Uno Silberg (EE/EA) előadó által kidolgozott, „ Az endokrin károsító anyagokra vonatkozó átfogó európai uniós keret felé ” című véleménytervezetet is. Uno Silberg, Kose önkormányzatának tagja így nyilatkozott: „ Az endokrin rendszert károsító anyagok hosszú távon pusztító hatással vannak nemcsak az emberi egészségre, hanem az állat- és növényvilágra is. Bár széles körben elterjedtek, a közvélemény igen kevéssé van tisztában az általuk jelentett veszélyekkel. A nyilvánosság figyelmét felhívó akciókra és koordinált intézkedésekre van szükség minden szinten, hogy a polgárok egészsége álljon az első helyen, ugyanakkor a fogyasztók és az ipar érdekeit is szem előtt tartsuk. ” A véleményt várhatóan az RB 2019. június 26–27-i plenáris ülésén fogadják majd el.

A tagok eszmecserét folytattak a következő véleményekről is:

Az uniós erdőgazdálkodási stratégia végrehajtása terén elért előrehaladás, előadó: Ossi Martikainen (FI/ALDE), a NAT szakbizottság elnöke és Lapinlahti képviselő-testületének tagja.

Tevékeny és egészséges időskor , előadó: Birgitta Sacrédeus (SE/EPP), Dalarna régió közgyűlésének tagja.

Növénytermesztő-legeltető gazdálkodás , előadó: Jacques Blanc (FR/EPP), La Canourgue polgármestere.

A NAT szakbizottság 23. üléséről és konferenciájáról készült fényképek itt találhatók.

Háttér-információk: Az uniós kék gazdaságról készült 2018. évi gazdasági jelentés itt található.

Kapcsolattartó: David Crous | david.crous@cor.europa.eu | +32 (0) 470 88 10 37