Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Paradigmaváltásra van szükség a vízgazdálkodás terén  

Ebben az interjúban Piotr Całbecki (PL/EPP), a lengyelországi Kujávia-Pomerániai vajdaság elnöke öt olyan, vízgazdálkodással kapcsolatos kérdésre válaszolt, amelyek a jelenlegi Covid19-járvánnyal és a felfutó globális felmelegedéssel is összefüggnek. A víz-keretirányelvről és az árvízvédelmi irányelvről szóló RB-vélemény előadója paradigmaváltásra szólít fel: úgy véli, hogy a természeti erőforrások és különösen a víz felhasználása terén ezentúl a körforgásosságot és a fenntarthatóságot kell előtérbe helyeznünk. A véleménytervezetről az ENVE szakbizottság következő, június 8-i ülésén szavaznak majd. A véleményt a tervek szerint a július 1–2-i plenáris ülésen fogadják el, egy, az európai zöld megállapodásról tartandó magas szintű vitához kapcsolódóan.

A víz-keretirányelvről szóló vélemény előadójaként meg tudná mondani, hogy ez a téma miért fontos az EU, illetve annak régiói és városai számára? Hogyan értékeli a jogszabály végrehajtását 20 évvel a hatálybalépés után, és milyen tanulságokat vonhatunk le a tapasztaltakból?

A víz-keretirányelv igen pozitív hatásokkal járt. Amellett, hogy javította az európai édesvízi és part menti ökoszisztémák ökológiai állapotát, egyúttal társadalmunk környezettudatosságát is fokozta. A végrehajtás 20 éve után azonban új kihívások és új megoldások merültek fel. Ilyen előttünk álló, új kihívást jelentenek például a globális felmelegedés egyre sokasodó jelei, vagy az, hogy sürgősen végre kell hajtanunk az európai zöld megállapodást és egy, a körforgásos gazdaság és a biogazdaság fellendítését célzó új stratégiát. Először is olyan, rendszerszintű megoldásokra van szükségünk, amelyek az aszályok veszélyét lehetőségekké alakítják át. Ehhez az első lépés a víz-keretirányelv és az árvízvédelmi irányelvek integrálása. Ezenkívül terjesztenünk kell az innovatív megoldásokat, és ki kell aknáznunk az ökohidrológiai és természetalapú megoldások kínálta lehetőségeket. Ezek hatékony eszközök, különösen az olyan közvetett hatások enyhítésére, mint a mezőgazdaságból és az urbanizált területekről származó diffúz szennyezések, amelyek egyes vízgyűjtő területeken a szennyező anyagok mintegy 50%-át jelentik.

Ön a Kujávia-Pomerániai vajdaság elnöke. A vízhiány és az aszályok Lengyelországban is egyre nagyobb kihívást jelentenek. Mennyire fontos a regionális és helyi önkormányzatok bevonása a vízgazdálkodásba?

A Kujávia-Pomerániai vajdaság a vízkészletek tekintetében Lengyelország egyik legváltozatosabb régiója. Ugyanakkor olyan problémákkal is szembesülünk, amelyeket sürgősen meg kell oldanunk. A Visztula folyó szintje az elmúlt években az aszályok miatt drámai mértékben alacsonyabb volt a szokottnál. Vajdaságunk déli részén az intenzív mezőgazdasági területeket vízhiány sújtja, ami talajerózióhoz, a tavakat és folyókat érintő diffúz szennyezéshez, valamint a fenntarthatóság hosszú távú csökkenéséhez vezetett. A vajdaság északi részén azonban a nagy kiterjedésű természetes erdők és tavak paradicsomot jelentenek a biológiai sokféleség szempontjából. A tavak helyreállítása terén egyetemi diplomával rendelkező vajdasági elnökként nagyon is tisztában vagyok azzal, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a vízgazdálkodásban. Mi vagyunk a lehető legjobb helyzetben ahhoz, hogy felmérjük az egyes területek és közösségek előtt álló sajátos kihívásokat, és ahhoz is jobb helyzetben vagyunk, hogy olyan, testre szabott szakpolitikákat dolgozzunk ki, amelyek figyelembe veszik ezeket a sajátosságokat.

Az éghajlatváltozás és a Covid19-világjárvány Európa- és világszerte nagy hatást gyakorol a vízkészletekre, a szolgáltatásokra és konkrétan a vízszolgáltatásra. Mit kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a tiszta, jó minőségű víz mindenki számára hozzáférhető legyen?

Más felfogással kell közelítenünk a természethez. Változtatnunk kell azon a jelenlegi mechanisztikus megközelítésünkön, amelynek alapján a következményekkel nem törődve, korlátok nélkül használjuk el a természeti erőforrásokat, nem utolsósorban azért, mert eközben hulladékokat és szennyező anyagokat hagyunk magunk után. Olyan ökoszisztéma-megközelítést kell kialakítanunk és érvényesítenünk, amely a természeti erőforrások és különösen a víz felhasználása terén a körforgásos jelleget helyezi a középpontba. Fenntartható vízgazdálkodás nem lehetséges felelős, inkluzív döntéshozatal nélkül, amely biztosítja, hogy a tiszta víz mindenki számára hozzáférhető legyen.

Az Ön vezetésével kidolgozott vélemény hozzá fog járulni a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervhez is, amelyet az Európai Bizottság jövőre fog előterjeszteni. Ebben az összefüggésben mi lenne a fő üzenete?

Fő üzenetem az, hogy meg kell változtatnunk a természethez való viszonyunkat, ami azt jelenti, hogy a környezetet tiszteletben tartó politikákat kell kialakítanunk. Az antropocén korban, amelyben ma élünk, és amelyben az emberi tevékenység meghatározó befolyást gyakorol az éghajlatra és a környezetre, mindannyiunknak felelős döntéshozókká kell válnunk. Tovább romboljuk a természetet, közvetlen fenyegetést jelentve saját, emberi civilizációnkra, vagy megtanuljuk fenntartható módon kezelni az erőforrásokat? Jó lehetőségünk van arra, hogy egy olyan, körforgásos gazdaság felé mozduljunk el, amely tiszteletben tartja a környezetet, és fenntartható módon fogyasztja a vizet és más létfontosságú erőforrásokat. A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv kulcsfontosságú pont ebben a váltásban.

Az Ön által jegyzett vélemény az árvizekkel, a vízszennyezéssel és az emberi tevékenység környezeti következményeivel kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik. Milyen eszközökre van szükségük a helyi és regionális önkormányzatoknak ahhoz, hogy jobban tudjanak reagálni ezekre a kihívásokra?

Az emberi tevékenység környezetre és különösen a vízkészletekre gyakorolt hatása halmozódik, és veszélyes spirálba kezd futni. Tudományos bizonyítékokon alapuló új paradigmára van szükségünk, amely segíti a helyi és regionális önkormányzatokat a legjobb szakpolitikai döntések meghozatalában. Ennek elérése érdekében fontos állandó együttműködést kialakítani a helyi és regionális politikai döntéshozók és a tudósok között. Büszkén említjük meg együttműködésünket például Maciej Zalewski professzorral, az Európai Ökohidrológiai Regionális Központ (ERCE) – a víz és az ökológiai rendszerek közötti kölcsönhatások tanulmányozásával foglalkozó, a Lengyel Tudományos Akadémia keretében működő nemzetközi intézet – igazgatójával.

Második lépésként további eszközökre van szükségünk a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatás megerősítéséhez, közösségeinkben a téma iránti figyelem felkeltéséhez, valamint ahhoz, hogy olyan ismereteket és értékeket gyűjthessünk össze, amelyek egy fenntarthatóbb életmódhoz vezetnek el minket. A digitális világ hatalmas lehetőségeket kínál a polgárok számára ahhoz, hogy közvetlenül részt vegyenek ebben a törekvésben. Jó példa erre az AMBER (Adaptive Management of Barriers in European Rivers) projekt által a közelmúltban kifejlesztett mobilalkalmazás, mivel ez magában foglal egy, a „civil tudomány” körébe tartozó programot is, melynek célja a hatóságok, a nem kormányzati szervezetek és a nyilvánosság bevonása az adatok gyűjtésébe és terjesztésébe. Ma az európai zöld megállapodás új lehetőségeket kínál, mivel szilárd interdiszciplináris kereten alapuló koherens jövőképet biztosít. Ezért én optimista vagyok a jövőt illetően.

Megjegyzések:

Piotr Całbecki (PL/EPP) előadó „A víz-keretirányelv és az árvízvédelmi irányelv célravezetőségi vizsgálata" című véleménytervezete 23 uniós nyelven elérhető, és azt az ENVE szakbizottság következő, június 8-i ülésén bocsátják szavazásra. Az ülésekkel kapcsolatos dokumentumok itt tölthetők le.

Az EU területének egyharmadán okoz gondot a vízkészletek szűkössége. A vízhiány számos tagállamban aggodalomra ad okot. Miközben az éghajlatváltozás kiszámíthatatlan időjárási viszonyokat eredményez, növekvő aszályokra és az édesvízforrások mennyiségének és minőségének romlására is számítani lehet. Az RB 11/12/2018. sz. sajtóközleménye: „Reusing water for agriculture and keeping our urban areas green” [A víz mezőgazdasági célú újrafelhasználása és városi térségeink zöldebbé tétele].

Sajtókapcsolat:

David Crous

Tel.: +32 (0) 470 88 10 37

david.crous@cor.europa.eu

Megosztás :