A Régiók Európai Bizottsága szerint az illegálisan Európába érkező gyermekek és serdülők egyre nagyobb kihívást jelentenek, ezért olyan „koherens rendszerre” van szükség, melynek célja, hogy „normalitást és stabilitást” biztosítson számukra, függetlenül attól, hogy ez európai integrációt, áttelepítést, vagy pedig visszaküldést jelent. A helyi és regionális politikusok uniós közgyűlése által október 11-én elfogadott ajánlások egyfelől kihatással lennének a migránsok gyámság alá helyezésére, igazságszolgáltatáshoz való jogukra, elhelyezésükre és integrációjukra, másfelől azt céloznák, hogy a helyi, nemzeti és uniós tisztviselők munkájában nagyobb hangsúlyt kapjanak a migráns gyermekek.

A javaslatokat tartalmazó véleményt Yoomi Renström (SE/PES), Ovanåker képviselő-testületének tagja dolgozta ki, aki az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa keretében is foglalkozik a migránsok fogadásának témakörével. A javaslatok választ jelentenek az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseire, hogy kezelje a migrációs és menekültkérdés egyik legsúlyosabb és legérzékenyebb aspektusát: egyre több 18 év alatti menekült és illegális migráns veszti életét útközben, vagy megérkezik ugyan, de Európán belül eltűnik.

„Az Európai Unióban egy koherens rendszerre van szükség, amelynek keretében a helyi, nemzeti és uniós döntéshozók és tisztviselők közös célokat követve tevékenykednek, hiszen sürgős, egyre komolyabb és hosszú távú kihívással állunk szemben” – állapította meg Renström. „Tudjuk, mit kell tennünk – szigorúan tartanunk kell magunkat a nemzetközi jog szelleméhez, egyúttal szó szerint követnünk kell annak rendelkezéseit is – és megvannak az ehhez szükséges jogi eszközeink, de tágabb célként azt kell kitűznünk, hogy rövid és hosszú távon normalitást és stabilitást vigyünk ezeknek a gyermekeknek az életébe. Nem könnyű gondoskodnunk a kiszolgáltatott migráns gyermekek védelméről, integrációjáról és oktatásáról most, amikor drámaian növekszik a számuk, de vannak olyan helyi önkormányzatok és nemzeti kormányok, melyek jól használható megoldásokat dolgoztak ki, és arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a kisléptékű, célirányos beavatkozások rendkívül sokat számíthatnak. Számos olyan dolog van, amin lehetne és kell is javítani. Elfogadhatatlan, hogy néhány gyermek börtönszerű körülmények között él” – szögezte le Renström, majd folytatta:

„Alapvetően fontos például egy megfelelő gyámügyi rendszer. A gyámok védelmet nyújtanak, csökkentik a gyermekek eltűnésének veszélyét, és növelik az integráció esélyét. Fontos, hogy a gyámok jól képzett szakemberek legyenek, és csak korlátozott számú gyermekért legyenek felelősek. Ez Európa-szerte nincs így. Hazámban, Svédországban működik egy gyámügyi rendszer, és – bár nekünk is javítanunk és erősítenünk kell ezt a struktúrát – tudjuk, milyen előnyöket jelent a gyermekek számára, ha van gyámjuk.”

A Régiók Európai Bizottságának ajánlásai értelmében minden befogadóállomáson működne egy gyermekvédelmi megbízott, és az oda érkező kiskorúakat külön szállásolnák el, mellőzve az őrizetbe vételt. A gyermekek kérelmeinek feldolgozása prioritást élvezne, és minden gyermeknél külön megvizsgálnák, milyen specifikus védelemre van szüksége. Az ajánlások rámutatnak a hosszú távú marginalizálódás, hátrányos helyzet és a kizsákmányolásnak való kitettség veszélyeire, melyekkel a migráns gyermekek szembesülnek, és kiemelik: az integráció elengedhetetlen, ehhez pedig „kritikus fontosságú” a „befogadó jellegű intézményes oktatási kínálatokhoz való korai és megbízható hozzáférés”.

A vélemény felhívja a figyelmet a közös európai menekültügyi rendszer reformját célzó megközelítés számos hiányosságára. Ilyen például, hogy a migráns gyermekek kérdéséről szóló európai bizottsági dokumentum „nem veszi figyelembe a helyi és regionális önkormányzatok adottságait és körülményeit”, és a városok és régiók nem jutnak hozzá megfelelő finanszírozáshoz és támogatáshoz. Hangsúlyozza, hogy hiányoznak a kritériumok a gyermek „mindenek felett álló érdekének” megállapításához és vizsgálatához, ezért üdvözli az ennek orvoslását célzó uniós tervet. Kéri, hogy az EU-n belüli eltérések felszámolása érdekében „az életkor-meghatározáshoz a jogokkal összeegyeztethető rendszert” dolgozzanak ki. Kiemeli továbbá az adatbázisok fejlesztésének jelentőségét, hogy az adatok összevethetőek legyenek, és tartalmazzanak olyan alapvető információkat, mint például a migráns gyermek neme.

Kapcsolattartó:
Andrew Gardner
Tel.: +32 473 843 981
andrew.gardner@cor.europa.eu