Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Városaink a Covid19 után: a Lipcsei Charta változatlanul érvényes  

Interjúnkban Juan Espadas Cejas (ES/PES) , Sevilla polgármestere, egyben az RB ENVE szakbizottságának és a zöld megállapodás helyi végrehajtásával foglalkozó munkacsoportjának elnöke négy kérdésre válaszol az új Lipcsei Chartáról , amely lefekteti az európai városok fenntarthatóbbá, ellenállóbbá és befogadóbbá tételének alapelveit. A Lipcsei Charta megújításáról szóló RB-véleményt a 2020. októberi plenáris ülésen fogadták el. Ma az új Lipcsei Charta változatlan jelentőséggel bír, különösen a városok Covid19-világjárvány utáni fenntarthatóságának előmozdítása szempontjából.

A Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy a városokban fejleszteni kell a környezetbarát mobilitást vagy új munkaszervezési formákra van szükség. Ezek az ajánlások összhangban vannak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtásával is. Ön szerint elmondható, hogy a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Charta megújításával kapcsolatos véleménye az elsők között javasol új fejlesztési stratégiákat a városok számára a Covid19 utáni időszakra a helyreállítási terv keretében?

A 2020 második felében az EU Tanácsának elnökségét betöltő német kormány és a Régiók Európai Bizottsága is már jóval a Covid19-válság előtt elkezdett dolgozni az új Lipcsei Chartán . Választott politikusokként biztosítanunk kell, hogy ebből a szörnyű válságból lehetőséget kovácsoljunk valamennyi polgár életminőségének javítására. Az elmúlt években alapvető fontosságú nemzetközi megállapodások révén jelentősen javítottuk az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló kollektív stratégiáinkat – 2020 decemberében volt a Párizsi Megállapodás aláírásának 5. évfordulója. Az új Lipcsei Charta már a városok új globális paradigmában jelentkező igényeire alapul. A városok a fenntarthatóbb és egészségesebb világ megteremtéséhez szükséges változás motorjai. A Lipcsei Chartának most, az EU új hosszú távú költségvetéséről és a Covid19-cel kapcsolatos helyreállítási tervről született megállapodás után is változatlanul nagy szerepe van abban, hogy városaink a fenntarthatóság, az ellenálló képesség és az inkluzivitás útjára lépjenek.

Az Ön által írt vélemény szerint az EU csak az európai városokkal partnerségben tudja teljesíteni az európai zöld megállapodásban foglalt célkitűzéseit. Ön szerint kellőképpen bevonják-e a helyi és regionális önkormányzatokat a Next Generation EU helyreállítási terv végrehajtásába? Elegendőek lesznek-e a régiók és a városok számára a fenntarthatósági fejlesztésekre elkülönített források ahhoz, hogy úgy hajtsák végre a zöld és digitális átállást Európában, hogy senki ne maradjon le?

Először is el kell ismernünk, hogy minden uniós tagállamnak más és más közigazgatási felépítése van. Ezért meglehetősen bonyolult elemezni, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat pontosan hogyan vonják be az egyes uniós szakpolitikai területekbe. Kétségtelen, hogy a Régiók Európai Bizottsága az a fórum, amelyen keresztül a városok és régiók részt vesznek az uniós szakpolitikai döntéshozatalban, és különösen a Next Generation EU helyreállítási tervben, melynek célja a Covid19 drámai társadalmi és gazdasági hatásainak leküzdése. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a városi önkormányzatok állnak a legközelebb a polgárokhoz, és a helyreállítási intézkedések többségét is nekik kell végrehajtaniuk. Ezért a helyreállítási tervek és a kiemelt beruházások tervezésekor mindenekelőtt a helyi – és regionális – önkormányzatokat kell szem előtt tartani. 2020 elején Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke meghatározta az intézmény prioritásait, melyek közül első helyre az európai zöld megállapodást tette, az EU új növekedési stratégiáját, melynek célja a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése. Valamennyi uniós szakpolitikának összhangban kell lennie az európai zöld megállapodás elveivel és célkitűzéseivel. A múltat magunk mögött kell hagynunk. A jövőnk vagy zöld lesz, vagy semmilyen. A városoknak pedig kulcsszerepük van e cél elérésében.

A Covid19 rávilágított a városi és vidéki területek közötti kölcsönös függőségekre is, különös tekintettel az európai élelmiszerrendszerek megszervezésére. Az Ön által megfogalmazott RB-vélemény mit javasol az e területek közötti együttműködés megerősítésére ahhoz, hogy hatékonyabban meg lehessen valósítani a kohéziós politikában, a zöld megállapodásban vagy a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában foglalt célkitűzéseket?

Ha fenntarthatóbb városokat akarunk építeni, meg kell erősítenünk a városi és vidéki területek közötti együttműködést. Ennek kulcsfontosságú része az élelmiszer-termelés és -fogyasztás terén folytatott együttműködés. A városi területek közelében előállított élelmiszerek fogyasztásának ösztönzésével nemcsak élelmiszerrendszereink válnak fenntarthatóbbá, hanem egészségünk is javulni fog. Úgy vélem, a nagyvárosi területek jelentőségét is hangsúlyozni kell, mert a városok működését csak a környező nagyvárosi területek figyelembevételével érthetjük meg. Ezeknek mind együtt kell működniük ahhoz, hogy javuljon a városok erőforrás-hatékonysága.

Az Európai Bizottság sürgeti a „jobb szabályozással” kapcsolatos kezdeményezésének elfogadását. Ezzel kapcsolatban mit javasol? Ön szerint szükség lenne-e az európai szemeszter reformjára annak érdekében, hogy jobban figyelembe vegyék a régiókat és a városokat, a kohéziós politika célkitűzéseit és az európai zöld megállapodás végrehajtását?

Először is szeretném leszögezni, hogy a jobb szabályozás nem a szabályok csökkentését jelenti. Európának ma valóban hatékonyabbnak kell lennie, amire a koronavírus-világjárvány is jól rávilágított. Ezt a célt pedig csak a különböző kormányzati szintek, azaz az európai, a nemzeti, valamint a regionális és a helyi szint közötti együttműködés és koordináció megerősítésével érhetjük el. Ez pedig az első lépés a jobb szabályozás felé! Itt van például az európai szemeszter, az az európai folyamat, melynek keretében évente konkrét gazdasági ajánlásokat fogalmaznak meg az uniós tagállamok számára. Ez a jövőben nem maradhat puszta bürokratikus eljárás, mindenféle demokratikus ellenőrzés nélkül, és feltétlenül az európai régiókból kell kiindulnia. Ezért a Régiók Európai Bizottságában azt szeretnénk elérni, hogy a régiókat és a városokat formálisan is vonják be ezeknek az ajánlásoknak a kidolgozásába. Kérjük továbbá, hogy az Európai Parlamentnek adják meg az ahhoz szükséges hatásköröket, hogy teljes mértékben betölthesse demokratikus ellenőrzőszerepét, ma ugyanis nem rendelkezik ezekkel. Emellett tematikus szempontból felmerülhet a kérdés, hogy a közberuházásokra, a szolidaritásra vagy a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó ajánlások mostanáig miért hiányoztak az európai szemeszter konkrét iránymutatásaiból, különösen mivel a jelenlegi válság is bizonyítja, hogy ezek mennyire hasznosak lennének. Ezen változtatnunk kell ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk az európai polgárok és területek valódi igényeihez, és reagálni tudjunk azokra. Ez az egyetlen módja annak, hogy úgy hajtsák végre az európai zöld megállapodást, hogy senki ne maradjon le.

Háttér-információk:

Az EU Tanácsának 2007-es német elnöksége alatt elfogadott, a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Charta segített uniós szinten meghatározni az integrált városfejlesztés koncepcióját, és befolyással volt olyan uniós kezdeményezések kidolgozására, mint a városfejlesztési menetrend .

Az új Lipcsei Chartát a városfejlesztésért és területfejlesztésért felelős miniszterek 2020. november 30-i informális találkozóján fogadták el.

A megújított változat figyelembe veszi az egészségügyi világjárványok városokra gyakorolt hatását, valamint a területi egyenlőtlenségek ebből adódó lehetséges növekedését. Az új szöveg támogatja az integrált, helyi alapú és a többszintű kormányzásra épülő megközelítés elveit.

A megújított charta elismeri, hogy a környező vidéki területek jelentős előnyöket kínálnak a városok számára. A Lipcsei Charta új változata kifejezetten elismeri, hogy a „digitális kohézió” Európán belüli előmozdítása az európai polgárok és területek számára is fontos.

Az új Lipcsei Charta elismeri az Amszterdami Paktumban meghatározott uniós városfejlesztési menetrend három pillérének (jobb szabályozás, jobb finanszírozás és jobb ismeretek) érvényességét.

2020 második félévében az EU Tanácsának német elnöksége az RB ajánlását követve tanácsi következtetéseket terjesztett elő a Lipcsei Chartáról, az uniós városfejlesztési menetrendről és annak az uniós területfejlesztési menetrenddel való kapcsolatáról. Ezeket a következtetéseket az uniós környezetvédelmi miniszterek tanácsának 2020. december 17-i ülésén fogadták el.

Sajtókapcsolat: pressecdr@cor.europa.eu

Megosztás :