Az Európai Unió helyi és regionális önkormányzatait nem szabad magukra hagyni az Egyesült Királyság kilépésével felmerülő kihívások kezelésében – hangsúlyozta a Régiók Európai Bizottsága egy május 17-én elfogadott állásfoglalásban, amely aggályának adott hangot az Egyesült Királyság és az EU közötti tárgyalások megrekedése miatt is.

Az egyhangúlag elfogadott állásfoglalás rámutat, hogy nem kerülhet sor az Ír-szigeten a szigorú határellenőrzés bevezetésére. Azt is kifejti, hogy a brexit regionális gazdaságokra kifejtett negatív hatásainak csökkentése érdekében az EU-nak szilárd regionális fejlesztési politikát kell fenntartania, illetve ehhez a közös agrárpolitikát és a közös halászati politikát is felhasználhatja, továbbá szükség lehet még az állami támogatás szabályainak megfelelően rugalmassá tételére is. Az RB kéri, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, hogy „szükség lehet-e egy stabilizációs alapra az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése által leghátrányosabban érintett régiók számára”.

Az RB-nek nincsen hivatalos szerepe a tárgyalásokban, ám néhány tagja és az általuk képviselt hatóságok saját nemzeti jogi kereteiken belül hivatalos álláspontot fognak kialakítani, például a kereskedelem témájában.

Karl-Heinz Lambertz , az RB elnöke elmondta: „Az, hogy 2019. március 29-én az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, várhatóan nagy gondokat fog okozni a helyi és regionális önkormányzatok számára szerte az EU-ban. A tárgyalásokban mindeddig nem helyeztek nagy hangsúlyt arra, hogy milyen hatása lesz a brexitnek az európai régiókra és városokra. Mivel kevés információ van arról, hogy milyen lesz az Egyesült Királyság és az EU kapcsolata a jövőben, a helyi és regionális önkormányzatok nehezen tudnak tervezni. Kiindulópontként azonban azt kell leszögezni, hogy el kell kerülni a határellenőrzés bevezetését az Ír-szigeten, és hogy folytatni kell az olyan uniós programokat – például az EU PEACE és az INTERREG programot –, amelyek a nagypénteki megállapodást követően segítettek a békeépítésben.”

Az elnök hozzátette: „Mind a tárgyalásokban, mind pedig az EU brexit utáni költségvetését illetően eljött a pragmatizmus ideje. Vannak ugyanis, akik azt javasolják, hogy nyirbáljuk meg legfontosabb szolidaritási és beruházási alapjainkat (a kohéziós politikát), és még meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a szociális, a mezőgazdasági és a halászati alapokat valóban arra fogják felhasználni, hogy tompítsák a brexit hatását.”

Lambertz elnök és az RB öt politikai csoportjának képviselői május 22-én Dublinba látogatnak, majd másnap Észak-Írországba utaznak, hogy találkozzanak a térség helyi önkormányzati szervezeteinek és helyi vállalkozásainak képviselőivel, illetve hogy megtekintsék magát a határt.

Egy, az RB által annak tagjai körében végzett felmérés és egy az Európai Unióban működő helyi és regionális önkormányzatok és kereskedelmi kamarák szélesebb körében az Eurochambres részvételével készített felmérés rámutat, hogy a brexit az Egyesült Királyság után várhatóan Írországra fog különösen súlyos gazdasági hatást kifejteni. A felmérések – amint egy, az RB által megrendelt tudományos tanulmány is – arra a következtetésre jutottak, hogy Németországban, Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban is vannak különösen kiszolgáltatott régiók. Az RB munkája alapján az derül ki, hogy a régiók többségének mindeddig nem sikerült felmérnie az Egyesült Királyság kilépésének lehetséges hatásait, és ennek elsődleges oka a tárgyalásokat és a jövőbeli kapcsolatokat övező bizonytalanság.

Az, hogy az RB felméri a brexit következményeit, egy 2017 márciusában elfogadott állásfoglalásban tett kötelezettségvállalás eredménye. Eszerint az RB „élénkíteni fogja a folyamat által leginkább érintett helyi és regionális önkormányzatokkal folytatott párbeszédet, hogy az uniós tárgyalót teljes mértékben tájékoztatni tudja a helyi és regionális szinten kialakuló helyzetről”.

Megjegyzés a szerkesztőknek :

• Az RB által május 17-én módosításokkal elfogadott „Állásfoglalás az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének az EU helyi és regionális önkormányzataira gyakorolt hatásáról” című dokumentum egy sor, az Egyesült Királyság várható kilépésével kapcsolatos gazdasági, társadalmi és politikai kérdést tárgyal. Köztük például az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok és az EU-ban élő britek helyzetét, akik kapcsán az RB „biztosítékokat kér arra, hogy az uniós tagállamokban vagy az Egyesült Királyságban végbemenő jövőbeli politikai változások” ne sodorhassák veszélybe jogaikat. Ilyen jog például „az egészségügyi ellátáshoz való jog és a társadalombiztosítási hozzájárulások kölcsönös elismerése”. Az állásfoglalás külön kiemel egyes, a kikötőkkel, Gibraltárral és az EU „legkülső régióival” kapcsolatos gazdasági problémákat. Ez utóbbiaknak a brit gazdaságtól való „óriási függősége” „specifikus intézkedések” elfogadását teheti szükségessé. A dokumentum ezenkívül megvizsgálja, hogy milyen jellegű kapcsolat képzelhető el a jövőben az Egyesült Királyság és az EU között. Utal arra, hogy a brit helyi és regionális önkormányzatok ugyanúgy részt vehetnének együttműködési programokban, ahogyan jelenleg azt norvég és izlandi kollégáik teszik, illetve hogy egyes létező uniós mechanizmusok – például a makroregionális stratégiák és az Európai Területi Társulások – felhasználhatók a brit városokkal és régiókkal való együttműködés megkönnyítésére. Mindez egy „ambiciózus megállapodás” része lenne, amely „valódi partnerséget irányoz elő az EU és az Egyesült Királyság között egyebek mellett a kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok terén”. Az állásfoglalás megjegyzi még, hogy a 27 tagú EU városainak és régióinak „érdeke, hogy az Egyesült Királyság részt vehessen bizonyos – különösen az oktatás, a kultúra, a kutatás és az innováció terén futó – uniós programokban”, valamint hogy együttműködhessen a megfelelő uniós ügynökségekkel, szoros kapcsolatot tartva fenn „a biztonság, a határigazgatás és a migrációkezelés terén”. Az RB, amely régióközi csoportot hozott létre a brexit által leginkább érintett régiók képviseletére, kijelenti, hogy véleménye szerint „kiváló helyzetben van ahhoz, hogy intézményi mechanizmusokat tervezzen meg és hajtson végre a brit helyi önkormányzatokkal, decentralizált parlamentekkel és közgyűlésekkel való rendszeres konzultáció és kapcsolattartás ösztönzése érdekében”.

• Az állásfoglalás egy korábbi állásfoglalásra épül, melyet az RB 2017 márciusában fogadott el az EU főtárgyalója, Michel Barnier európai biztos beszéde és a vele folytatott vita után. Az elmúlt 14 hónapban az RB több felmérést végzett tagjai, helyi és regionális önkormányzatok és helyi kereskedelmi kamarák körében, és egy tanulmányt is készíttetett a brexit regionális gazdaságokra gyakorolt hatásairól. Ezenkívül november 30-án egy kétórás vitát is tartott a brexit tárgyában, illetve politikai konzultációkat szervezett angliai és walesi, skóciai és észak-írországi hasonló szervezetekkel. Az EU többi 27 tagállamával is megbeszéléseket folytatott.

• Azokat a kérdéseket, amelyeket az RB szeretne az Egyesült Királyság és az EU közötti tárgyalások napirendjén látni, a Közgyűlés 2017. márciusi állásfoglalása sorolta fel, hangsúlyozva továbbá azt az általános elvet, hogy „nem lehet olyan megállapodás egy nem uniós ország és az EU között, amely jobb az uniós tagságnál”. Az RB kérte „ideiglenes jellegű megállapodások” mérlegelését, „hogy minimalizálják a fennakadásokat a jelenlegi hosszú távú K+F-projektek és így a helyi gazdaságok esetében”, illetve rámutatott, hogy „kiemelt figyelmet kellene fordítani azokra az esetleges megállapodásokra, amelyek arra irányulnak, hogy valamennyi érintett régióra és helyi önkormányzatra nézve tompítsák a következményeket”. Megjegyezte, hogy „tisztázni kellene, hogy a jelenlegi brit energiaprojektek, különösen azok, amelyeket a helyi és regionális önkormányzatok indítottak el, vagy az ő számukra hoztak létre a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a fenntartható energiaszolgáltatás terén, továbbra is jogosultak maradnak-e a CEF, az ESBA és az EBB általi finanszírozásra”. Az uniós ifjúsági és oktatási, valamint K+F-programok kapcsán az RB arra kérte a tárgyaló feleket, hogy „mérlegeljenek megfelelő megoldásokat az ún. »partnerországok«-megközelítés keretében, amely az EU-val kötött kétoldalú megállapodások alapján lehetővé teszi a nem uniós országok részvételét is”. Felvetette továbbá, hogy az Egyesült Királyság kilépése lehetőségnek tekinthető „egy méltányosabb, jobb és befogadóbb EU megteremtésére”, valamint „az uniós költségvetés mélyreható reformjának megvalósítására, figyelembe véve a helyi és regionális önkormányzatok szükségleteit is”.

Kapcsolattartó:

Andrew Gardner

Tel.: +32 473 843 981

andrew.gardner@cor.europa.eu