Az európai helyreállítási tervbe be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat ahhoz, hogy hatékonyan lehessen kezelni a válság következményeit. A felülről lefelé irányuló döntéshozatalt alkalmazó központosított megközelítés azzal a veszéllyel jár, hogy átfedések vagy akár verseny alakulhat ki a különféle finanszírozási eszközök között. Ez alááshatja az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hatását. A Régiók Európai Bizottsága (RB) tagjai a Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztossal folytatott vita során osztották meg ezeket az aggályokat. Véleményük és konstruktív javaslataik beépülnek majd a plenáris ülésen elfogadott véleménybe.

Az európai régiók és városok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre és az európai szemeszterre vonatkozó rendeletek módosítását kérik annak érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják a helyreállítási tervek kidolgozásába. Az RB azt javasolja, hogy a nemzeti kormányok és helyi önkormányzatok közötti partnerséget egy magatartási kódexszel támasszák alá, amely növelné a szemeszter demokratikus legitimitását és hatékonyságát. Ez segíteni fogja a hamarosan rendelkezésre álló, példa nélküli beruházási eszközök koordinálását, elkerülve az átfedéseket és az inkoherenciát.

„Partnerség nélkül nem lehet hatást kifejteni" – hangsúlyozta az RB elnöke, Apostolos Tzitzikostas a Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai uniós biztossal folytatott vita során, és azt javasolta, hogy közösen mozdítsák elő a régiók és városok bevonását, és egy éves helyreállítási és rezilienciaépítési regionális fórum révén kísérjék figyelemmel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz területi hatását.

„A régiók és városok szakértelme kulcsfontosságú az EU helyreállítási stratégiájához" – szögezte le Gentiloni biztos, majd hozzátette: „A helyreállítási tervek csak akkor lehetnek sikeresek, ha a nemzeti kormányok együttműködnek a regionális és helyi önkormányzatokkal. Mi készek vagyunk közreműködni ebben, többek között azáltal, hogy részt veszünk a regionális fórumokon, amint ez ismét lehetséges lesz.” A beruházási prioritásokat illetően elmondta: „A terveket nem Brüsszelben fogják megírni, de az Európai Bizottság gondoskodni fog arról, hogy azok összhangban legyenek közös keretünkkel, fenntarthatóbbá és ellenállóbbá téve gazdaságainkat, és jelentős mértékben hozzájárulva a zöld és digitális átálláshoz. Örömmel látom, hogy ez teljes mértékben összhangban van az RB-nek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó kéréseivel.”

A regionális és helyi vezetők kérései és javaslatai szerepelnek az „Európai helyreállítási terv a Covid19-világjárvánnyal szemben: Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és technikai támogatási eszköz” című, az RB plenáris ülésén elfogadott véleményben.

„Egyértelmű üzenetünk van az Európai Bizottság és a tagállamok számára: a helyreállítási terv nem fog nagy sikert hozni, ha nem vonják be a városokat és régiókat a nemzeti tervek előkészítésébe és megvalósításába is. Ugyanakkor a helyreállítási intézkedések, amelyekre sürgősen szükség van az előttünk álló gazdasági és társadalmi cunami leküzdéséhez, nem mehetnek a hosszabb távú fenntartható beruházások rovására. Ezért ellenezzük, hogy a strukturális alapokból csoportosítsanak át forrásokat a helyreállítási tervhez. Végül pedig a Covid19-járvány tanulságait az európai gazdasági kormányzás mélyreható reformjához is fel kell használni, demokratikusabbá, nagyobb mértékben a részvételen alapulóvá és fenntarthatóbbá téve az irányítást” – jelentette ki Christophe Rouillon (FR/PES) főelőadó, az RB szocialista csoportjának elnöke, Coulaines polgármestere.

A helyi és regionális önkormányzatok felelősek a közkiadások egyharmadáért (33,6%) és a közberuházások 53%-áért az EU-ban ( 2018-as adatok, OECD ). Óriási felelősséggel és hatáskörökkel rendelkeznek azokon a szakpolitikai területeken, amelyeknek döntő szerepük van a helyreállításban és a zöld és digitális átállásban, a közlekedéstől kezdve a vállalkozások támogatásáig, a környezetvédelemig, az oktatásig és a lakhatásig.

A Covid19-világjárvány súlyos hatással járt a városok és régiók pénzügyi helyzetére. Az RB és az OECD által végzett felmérésben, amely az első éves regionális és helyi barométer részét képezi, a válaszadók 76%-a nyilatkozott úgy, hogy a pénzügyi források szűkössége nagyon nagy vagy elég nagy kihívást jelent a válság kezelésében. Összességében a válaszadók 85%-a számított arra, hogy középtávon (2021–2022) nagyon negatív vagy mérsékelten negatív hatás éri a helyi és regionális önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A világjárvány úgynevezett ollóhatása – vagyis hogy a közszolgáltatások költségei megnövekedtek, ugyanakkor az adókból és díjakból származó bevételek csökkentek – időzített bombát jelent a helyi pénzügyek számára.

Az RB és az Európai Bizottság egy közös uniós helyreállítási és rezilienciaépítési fórum egy éven belüli megszervezéséről tárgyal, melynek célja, hogy felmérjék a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, annak helyben kifejtett hatását, valamint a zöld és a digitális átállás megvalósításához, illetve a kohézióhoz nyújtott hozzájárulását. Ez az RB munkájára is fog épülni, amelyet a helyi és regionális önkormányzatokkal közösen végez, hogy értékelje a városok és régiók részvételét a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásában, és tágabb értelemben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt.

Háttér

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az a 672,5 milliárd eurós eszköz (ebből 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 360 milliárd euró kölcsön), amelynek célja, hogy támogassa az uniós országokat a reformok végrehajtásában és az EU közös prioritásaiba való beruházásban. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az európai helyreállítási terv néven is ismert, 750 milliárd euró összegű Next Generation EU legnagyobb pénzügyi eszköze.

Kapcsolat:

Matteo Miglietta

Tel.: +32 (0)2 282 2440

Mobil: +32 (0)470 895382

matteo.miglietta@cor.europa.eu