Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Az erdészet és a mezőgazdaság összeegyeztetése: új tanúsítási rendszerre van szükségünk az erdők védelme érdekében  

Ebben az interjúban Roby Biwer (LU/PES) , Bettembourg képviselő-testületének tagja hat kérdésre válaszol az erdők világszerte történő védelmére és helyreállítására irányuló uniós fellépéssel kapcsolatban. A Covid19 összefüggésében „A világ erdőinek védelmére és helyreállítására irányuló uniós fellépés fokozása” című RB-vélemény előadója olyan új uniós tanúsítási és információs rendszert sürget, amely támogatja az erdőirtástól mentes termékeket és a rövid, átlátható ellátási láncokat. A vélemény elfogadása a július 1–2-i plenáris ülésen várható.

Az Amazonas térségében zajló kiterjedt erdőirtást a hús iránti globális kereslet vezérli, évente több ezer hektárt vágnak ki, hogy a világ húspiacait táplálják. Szó szerint felfaljuk az Amazonas menti esőerdőt? Általánosságban hogyan biztosíthatjuk, hogy az élelmiszer-termelés (hús, kávé, kakaó és pálmaolaj) ne gyakoroljon negatív hatást az erdőkre? Mi az EU szerepe a világ erdeinek védelmében és helyreállításában? Eleget tesz-e az EU?

Bár a legtöbb fogyasztó nem tud róla, a hús, a kávé, a kakaó és a pálmaolaj azon termékek közé tartoznak, amelyek jelenleg globális szinten súlyos erdőirtást okoznak. Két fronton kell dolgoznunk, ha azt akarjuk, hogy a piacok a fenntarthatóbb és erdőirtástól mentes termékek irányába mozduljanak el. Első lépésként fokoznunk kell a tájékoztatási és oktatási intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók tisztában legyenek az élelmiszer-fogyasztási szokásaik gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaival. A fogyasztói magatartás mindenképpen formálni tudja az élelmiszerpiacokat, és felgyorsíthatja a fenntartható és erdőirtástól mentes termékek előállítását. Ugyanebből a célból elő kell mozdítanunk az egészségesebb és etikailag helyes étrendeket is, hangsúlyozva az erdőirtástól mentes ellátási láncokból származó, nagy mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó, növényi alapú bevitel táplálkozási és társadalmi-gazdasági előnyeit. A másik fronton arra kell törekednünk, hogy Európa elkötelezze magát egy olyan új tanúsítási rendszer kialakítása és végrehajtása mellett, amely ösztönzi az erdőirtástól mentes termékeket, és hozzájárul az erdészetre és az élelmiszer-termelésre vonatkozó előretekintő európai elképzelés világszerte történő előmozdításához.

Bár jelentős erdőirtásra többnyire nem uniós országokban kerül sor, jelenleg Európa számos hegyvidéki területén – például Romániában és Szlovákiában, valamint néhány balkáni országban – folytatnak fakitermelést. Miért történik itt ez? Mit lehet tenni helyi és regionális szinten az erdőirtás megelőzése érdekében? Tud-e konkrét példákat említeni? Mi lenne az üzenete a polgármestereknek, a régiók elnökeinek, valamint a helyi és regionális képviselőknek szerte az Európai Unióban?

Nem tudok megjegyzést fűzni az egyes országok sajátos helyzetéhez, de saját tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy mindig kulcsfontosságú az összes érdekelt fél és érdekeik közötti konstruktív párbeszéd, és mi, mint helyi és regionális önkormányzatok, a legjobb helyzetben vagyunk ahhoz, hogy ezt a párbeszédet lefolytassuk. Meg kell védenünk az erdőket és a biológiai sokféleséget, és együtt kell működnünk a mezőgazdasági termelőkkel és az erdőtulajdonosokkal annak érdekében, hogy olyan megfelelő megoldásokat találjunk, amelyek hosszú távon is előnyösek lesznek számukra – ideértve azokat is, akik fenntartható módon kívánják fejleszteni az erdők rekreációs célú hasznosítását. Ebben az összefüggésben egyértelművé kell tenni, hogy tiszteletben kell tartani és érvényesíteni kell az erdők védelmére vonatkozó nemzetközi megállapodásokat, valamint uniós és nemzeti jogszabályokat, de a helyi és regionális önkormányzatoknak fontos szerepük van a különböző érdekek közötti helyi és regionális szintű konfliktusok közvetítésében.

Napjainkban nagyon nehéz nyomon követni, hogy élelmiszereink honnan származnak, különösen az olyan termékek esetében, mint a kakaó vagy a gumi, mivel sok kistermelő érintett, és az ellátási lánc hosszú és átláthatatlan. Mit lehet tenni az ellátási láncok átláthatóbbá tétele érdekében? Hogyan biztosíthatjuk, hogy a vállalkozások fenntartható módon működjenek, és hogy az EU-ban csak az erdőirtástól mentes ellátási láncokból származó, fenntartható módon beszerzett árukat állítsanak elő? Elégségesek-e az önkéntes és a meglévő magatartási kódexek?

Az ellátási láncokat nehéz nyomon követni, és annak érdekében, hogy átláthatóbbá és könnyen nyomon követhetővé váljanak, (az ökocímke-adatbázis tapasztalataiból kiindulva) információs rendszert kell bevezetni valamennyi érdekelt fél segítségével és szoros bevonásával, akik megoszthatják elvárásaikat, tapasztalataikat és aggályaikat a hasznos és megvalósítható eljárások végrehajtása érdekében. Az információs rendszernek magában kell foglalnia és elő kell mozdítania az erdőirtástól mentes termékeket, és eljárásokat kell bevezetnie az összegyűjtött információk és értékelések pontosságának ellenőrzésére a szolgáltatott információkba vetett bizalom növelése érdekében, ideértve a termékek származását garantáló szigorú nyomon követhetőségi követelményeket, valamint a csalás és a termékek helytelen címkézésének megelőzését szolgáló szigorúbb ellenőrzési és végrehajtási rendszereket.

Hogyan győzne meg arról, hogy a legolcsóbb típus helyett „fenntartható” csokoládét kellene vásárolnom? Milyen szerepet játszanak a fogyasztók ellátási láncaink fenntarthatóbbá tételében és különösen az erdőirtás megelőzésében?

Tekintettel a bioélelmiszerek iránti növekvő keresletre, amelyet a bio- és környezetbarát élelmiszerek iránti nagyobb fogyasztói étvágy vezérel, az erdőirtástól mentes és fenntartható termékek egyre növelik piaci részesedésüket. A fenntartható, környezetbarát termékek vásárlása valóban trenddé, divattá és szexissé vált. Az emberek tehát azért hajlandóak többet fizetni egy környezetbarát termékért, mert ezzel társadalmi értékkel és elismertséggel bíró megnyilvánulást tesznek. A polgárok szerepe kétségtelenül meghatározó a piacok befolyásolásában.

Az Európai Bizottság május 20-án tette közzé a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiát és a biodiverzitási stratégiát. Mindkettő az európai zöld megállapodás központi eleme. Melyek az első reakciói? Van ok a reményre? Mennyire fontos az újraerdősítés a klímasemlegesség eléréséhez az EU-ban?

A zöld megállapodás számos célkitűzése között szerepel a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer kialakítása, az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzése és helyreállítása, valamint a „szennyezésmentesség” célkitűzése a mérgező anyagoktól mentes környezet megteremtése érdekében. Az európai polgárok és ökoszisztémák védelme érdekében az EU-nak hatékonyabbnak kell lennie a levegő, a víz és a talaj, valamint a fogyasztási cikkek szennyezésének megfigyelésében, jelentésében, megelőzésében és orvoslásában. Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy az EU-n belüli klímasemlegesség eléréséhez alapvetően fontos az újraerdősítés. Európa egy újfajta életmód irányába halad, fontos üzenetet küld az egész világnak, és arra törekszik, hogy az erőforrás-felhasználástól független új gazdaság vezetőjévé váljon.

A Covid19-válság súlyosan érintette globális ellátási láncainkat. Milyen tanulságokat vonhatunk le a jelenlegi válságból?

Ezt a válságot a globalizáció okozta, amely nagy sebességgel terjesztette a vírust. Ma már jobban tudatában vagyunk annak, hogy az ellátási láncok – például az ipari gazdaságokhoz kapcsolódó láncok – mennyire szorosan fonódnak össze, és hogy a rendszer milyen könnyen össze tud omlani, ha egy láncszem megszakad. Egyre sürgetőbbé válik e kölcsönös függőségek újragondolása és az ellátási láncoknak a globális kihívásokkal szembeni ellenállóbbá tétele. Ugyanígy felül kell vizsgálnunk a rövid (és valószínűleg könnyebben nyomon követhető) ellátási láncok fontos szerepét, valamint a hosszú láncú beszállítókkal való és azok közötti kapcsolatok figyelemmel kísérésének szükségességét. A Covid19-válság miatt azt is megtanultuk, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek azt eredményezik, hogy kevesebb figyelmet fordítunk a környezetre. Ez azért fordulhat elő, mert az emberek túlélése kerül az előtérbe, miközben a környezetről való gondoskodás az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok számára csupán a háttérben kap helyet.

Megjegyzések:

Az Európai Unió csaknem 182 millió hektárnyi erdővel rendelkezik, ami földterületének 43%-át teszi ki, így a világ egyik erdőben leggazdagabb régiója. A fűrészáruk és a fatermékek biztosítása mellett erdőink otthont adnak Európa biológiai sokfélesége jelentős részének, és hozzájárulnak egészségünk és jóllétünk javításához. Az erdők mint jelentős szénelnyelők fontos hézagpótló szerepet töltenek be az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és az azokhoz való alkalmazkodásban ( Európai Bizottság ).

A becslések szerint 1990 óta 420 millió hektár erdő veszett el más földhasználatra való átállás következtében, bár az erdőirtás mértéke az elmúlt három évtizedben csökkent. 2015 és 2020 között az erdőirtás arányát évi 10 millió hektárra becsülték, szemben az 1990-es években mért évi 16 millió hektárral. Továbbra is a mezőgazdaság terjeszkedése a fő mozgatórugója az erdőirtásnak és az erdőpusztulásnak, valamint az erdők biológiai sokfélesége ehhez kapcsolódó csökkenésének. Ezek és egyéb meglátások megtalálhatók „A világ erdőinek állapota 2007-ben” című jelentésben.

Sajtókapcsolat:

David Crous

Tel.: +32 (0) 470 88 10 37

david.crous@cor.europa.eu

Megosztás :