Az Európai Uniónak fokoznia kell azon városok, régiók és határ menti tagállamok támogatását, amelyeket közvetlenül érint a migráció kezelése – jelentette ki a Régiók Európai Bizottsága március 22-én. A helyi és regionális politikusok uniós közgyűlése külön is aggodalmát fejezte ki a földközi-tengeri szigetekre és partvidéki régiókra nehezedő nyomás miatt, és a közös európai felelősségvállalás és beruházások növelését sürgette.
A közgyűlés kérte, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat vonják be a migrációval kapcsolatos uniós politikák kialakításának és végrehajtásának összes szakaszába, mert nagy szerepük van az újonnan érkezők ellátásában és integrálásában. A Régiók Európai Bizottsága (RB) több forrást, képzést és technikai támogatást kért a városok és a régiók részére, továbbá javasolta, hogy az EU vizsgálja meg, hogy a menedékkérelmek elbírálásának feladatát át lehetne-e ruházni nemzetiről uniós szintre.
Ezeket az ajánlásokat az RB új véleménye tartalmazza, melyet Dimítriosz Avramópulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős európai biztossal folytatott vitát követően fogadtak el. A véleményt Dimítriosz Kalegierópulosz (EL/EPP), az Athénhoz közeli Paleó Fáliro település küldötte állította össze.
Karl-Heinz Lambertz , a Régiók Európai Bizottsága elnöke elmondta: „A helyi és regionális önkormányzatok az elsők, akiknek fogadniuk kell a migránsokat és menekülteket, majd el kell látniuk és integrálniuk kell őket, ezért sokkal több támogatásra van szükségük. A felelősséget az összes uniós tagállamnak viselnie kell, nem hagyhatják, hogy néhány ország és település küzdjön meg a feladattal. A migránsok és a menekültek nem puszta számok, hanem emberek, akik védelemre szorulnak. Összeurópai kihívással állunk szemben, amely összeurópai erőfeszítéseket igényel: ezért kell növelni az EU következő, 2020 utáni költségvetését, és ezért fontos, hogy a regionális alapok – azaz a társadalmi beilleszkedést támogató kohéziós politika – a jövőben is Európa erős pillére maradjon.”
A plenáris ülésen folytatott vita során Avramópulosz biztos kijelentette, hogy a migránsok integrációját illetően radikális szemléletváltásra van szükség az összes szakpolitikai területen, könnyebb hozzáférést biztosítva az uniós forrásokhoz a városok és a régiók számára. „A helyi és regionális önkormányzatoknak döntő szerepük van abban, hogy kapcsolat alakulhasson ki a helyi lakosság és a migránsok között, biztosítva a társadalmi befogadást és a befogadó társadalomban való aktív szerepvállalást. Ezt azonban nem lehet és nem is szabad egyedül vállalniuk.”
Dimítriosz Kalegierópulosz így fogalmazott: „A helyi és regionális vezetők általánosságban véve úgy érzik, hogy az utóbbi két évben az EU jó irányba mozdult el, de a helyi közösségek, ahogy a menekültek és a migránsok is, még mindig tapasztalnak gyakorlati problémákat. Nagyok a társadalmi feszültségek, az önkormányzatok próbálnak a felszínen maradni, miközben az egyes – helyi, nemzeti és uniós – kormányzati szintek közötti egyeztetés és koordináció továbbra sem kielégítő. Nem sikerült elérni azokat az uniós célokat, hogy tisztességes körülményeket biztosítsanak a menekültek és a migránsok számára, és hogy a menedékkérelmeket gyorsan bírálják el, a tagállamok pedig semmibe veszik az arra irányuló megállapodásokat, hogy a menedékkérőket méltányosan elosszák az EU egész területén. Nagyon fontos volna, hogy mind a tagállami kormányok, mind az EU hosszú távra elkötelezze magát a városok és a régiók finanszírozásának növelése és amellett, hogy a migrációt kezelhetővé tevő, következetes politikát folytassanak.
A vita folyamán kiemelték a globális tendenciákat, a menekültek tapasztalatait és az újonnan érkezők munkaerőpiaci integrálására irányuló erőfeszítéseket. Többek között felszólalt Laura Thompson , a Nemzetközi Migrációs Szervezet főigazgató-helyettese, Elisabeth Bartke a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségétől, valamint Anila Noor , az Európai Migránsügyi Tanácsadó Testület tagja, aki maga is menekült.
Megjegyzés a szerkesztőknek :
• „Az európai migrációs stratégia végrehajtása” című vélemény azt vizsgálja, hogy 2015 óta az EU milyen eredményeket ért el migrációs politikai prioritásai terén. Az RB az uniós fellépések többségét támogatja, és létfontosságúnak tartja a jelenlegi menekültügyi rendszer reformját. Ugyanakkor felhívja a figyelmet annak gyenge pontjaira és arra, hogy drasztikusabb lépéseket kellene tenni, különösen azon szigetek és régiók támogatására, amelyekre a legsúlyosabb nyomás nehezedik, valamint a menedékkérelmek elbírálásával kapcsolatos problémák megoldására. „Fontolóra kell venni azt a lehetőséget, hogy hosszú távon a menedékjog iránti kérelmek kivizsgálásának felelősségét nemzeti szintről az EU szintjére helyezzük át” – szögezi le. Kijelenti továbbá, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak több forrásra van szükségük, és kéri, hogy a migrációs stratégia kialakításának és végrehajtásának összes szakaszába vonják be őket. Szorgalmazza, hogy erősítsék meg az új ügynökség – az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – hatásköreit és az Unió haditengerészeti műveletét (Sophia), és hangsúlyozza, hogy erőfeszítéseket kell tenni egy olyan „koherens cselekvési terv” kidolgozására, amely képes véget vetni az embercsempészetnek és a migrációhoz kötődő rabszolga-kereskedelemnek, amely Észak-Afrikában ütötte fel a fejét. Támogatja a rendkívüli migrációs áramlások kezelésére létrehozott „hotspotok” rendszerét, melyen keresztül az uniós ügynökségek gyorsan segítséget tudnak nyújtani a frontvonalbeli tagállamoknak, és felveti, hogy ha Unión kívüli országokban is létrehoznának hotspotokat, az „fontos lépés” volna a „biztonságos útvonalak” kialakítása felé. Megjegyzi azonban, hogy a helyi és regionális önkormányzatok javaslatait is figyelembe vevő iránymutatásokat kell kidolgozni a hotspotok vezetői számára.
• Az RB az európai migrációs stratégiáról 2015-ben fogadott el véleményt. Azóta ajánlásokat fogadott el a közös európai menekültügyi rendszer reformjának, a legális migrációnak és a bevándorlók integrációjának tekintetében. Emellett foglalkozott a marginalizálódás veszélyeivel kapcsolatos aggályokkal is, és ajánlásokat fogadott el a radikalizálódás elleni küzdelemre vonatkozóan.
• Lambertz elnök 2018. február 21-én levelet írt Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, azt kérve, hogy a 2020 utáni időszakra olyan uniós költségvetést fogadjanak el, amely összhangban van az európai törekvésekkel. A Régiók Európai Bizottsága azt kéri, hogy a következő költségvetésben a kiadások felső határát emeljék az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének 1,3%-ára, és ezt tagállami hozzájárulásokból és új uniós saját forrásokból finanszírozzák. Lambertz elnök a kohéziós politikát az EU legeredményesebb eszközének nevezte az aktuális kihívások: az éghajlatváltozás, a migráció, a fenntartható növekedés, valamint a kutatás és az innováció kezelésére.
• Az EU külső beruházási tervének célja, hogy fokozza a beruházásokat az EU szomszédságában és Afrikában, különösen az instabil, konfliktusokkal és erőszakkal terhelt országokban – ezek közül több az irreguláris migránsok származási országa. Az Európai Bizottság 4,1 milliárd eurót különített el erre, azzal a céllal, hogy 2020-ig több mint 44 milliárd eurónyi beruházást ösztönözzön.
• Az Európai Bizottság globális migrációról készített friss tanulmánya szerint a világon gyors ütemben nő a migránsok száma. Miközben a konfliktusok vagy üldöztetés miatt hazájukat elhagyók száma is növekszik, még többen vannak, akik környezeti katasztrófák miatt kénytelenek elvándorolni. A migráció általában véve összetettebbé vált, a gazdasági fejlődés rövid távon erősíti a migrációt. A migráció ma már nagy üzlet, melyet a digitális technológia is támogat. Alapjában véve városi jelenségről beszélünk: a migránsok egyötöde a világ 20 legnagyobb városában él. Az EU-ba érkező legális migránsok több mint fele családegyesítés keretében vagy humanitárius okok miatt jön. A magasan képzett migránsok elsősorban nem az EU-t, hanem más OECD-országokat céloznak meg. A tenger felől érkező irreguláris migránsok száma erőteljesen csökkent (2017-ben 160 000), ugyanakkor az európaiak számára továbbra is ez a második legfontosabb félelemforrás (a terrorizmus után). 2014–16-ban még az első helyen állt.
Kapcsolat:
Andrew Gardner
Tel.: +32 473 843 981
andrew.gardner@cor.europa.eu