Az uniós városok és régiók prioritásnak tartják a széntermelő régiókra irányuló, a kohéziós forrásoktól független Méltányos Átalakítási Alapot, és támogatják Finnország azon célkitűzését, hogy uniós megállapodást érjen el a 2050-re megvalósítandó klímasemlegességről
Miközben az új Európai Bizottság a „zöld megállapodás” keretében prioritásként jelölte meg az éghajlatváltozás és a dekarbonizáció témáját, a Régiók Európai Bizottsága számos véleményt fogadott el az európai éghajlat-politikai stratégiával kapcsolatban. Ezek között vannak a tiszta energiára történő átállás széntermelő régiókban való kezelésére, valamint a helyi és regionális önkormányzatok 2030-as nemzeti energia- és klímapolitikai tervekben (NEKT-ek) való részvételére vonatkozó ajánlások. A kohéziós politika jövőjének témája körül forgó plenáris ülésen az RB tagjai támogatták a széntermelő régióknak szóló külön alap létrehozását, biztosítva azonban a helyi és regionális önkormányzatok részvételét a beruházásokról szóló döntésekben. Az uniós városok és régiók elő kívánják mozdítani a fenntartható fejlődési célok helyi szintre való lefordítását, és emlékeztetnek arra, hogy Európa nem fogja 2050-re elérni a klímasemlegességet a jelenlegi éghajlati és energetikai célok felfelé történő kiigazítása nélkül.
Az ülésen a tagok elfogadták a „Fenntartható Európa 2030-ra: Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, az ökológiai átállás és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás nyomon követése” című véleményt, amely az ENSZ 2030-as menetrendjének „Földünk” elnevezésű pillérjére, vagyis az ökológiai és éghajlati átállással kapcsolatos célkitűzésekre összpontosít. A tagok hangsúlyozták, hogy a fenntartható fejlődési célokat sürgősen „lokalizálni” kell, beleértve a helyi és regionális célok, részcélok és az előrehaladást mérő mutatók meghatározását, valamint a megfelelő források rendelkezésre bocsátását.
Az előadó, Sirpa Hertell (FI/EPP) , Espoo képviselő-testületének tagja elmondta: „A fenntartható fejlődési célokat csak akkor tudjuk elérni, ha az uniós és a nemzeti szint együttműködik a városokkal és a régiókkal. Mi vagyunk azok, akik fenntartható projektek révén át tudjuk ültetni ezeket a célokat helyi szintre. Városomban, Espoóban ezt sikeresen megvalósítottuk.” Becslések szerint a 17 fenntartható fejlődési cél alá tartozó 169 részcél 65%-a nem érhető el a helyi és regionális önkormányzatok szerepvállalása nélkül ( OECD ).
A fenntartható fejlődési célok megvalósításának követelményeként a tagok teljes körű politikai koherenciát és hatékony többszintű kormányzást szorgalmaznak – amelynek keretében a helyi és regionális önkormányzatok formálisan részt vesznek a tervezésben, a végrehajtásban, a nyomon követésben, a jelentéstételben és az ellenőrzésben uniós és globális szinten is. A tagok egyetértettek abban, hogy a fosszilis üzemanyagokra nyújtott támogatások beszüntetése és a tiszta beruházások elterjedését segítő, erős piaci alapú ösztönzők biztosítása elengedhetetlen. A 2019–2024-es új mandátumidőszak során az RB a fenntartható fejlődési célok megvalósításának felgyorsítása érdekében az együttműködés elmélyítésére törekszik majd az Európai Parlament éghajlatváltozással, biológiai sokféleséggel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó munkacsoportjával, valamint az EP illetékes bizottságaival.
Ribányi József (HU/EPP) előadó ismertette „A tiszta energiára vonatkozó csomag végrehajtása: a NEKT-ek mint az éghajlat, illetve az aktív és passzív energia helyi és területi irányítási megközelítésének eszközei” című véleményt. A Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke elmondta: „A helyi és regionális önkormányzatok közvetlen kompetenciákkal rendelkeznek az energetikai átállás kulcsfontosságú területein. Nagy épületállományokat és közlekedési hálózatokat kezelünk, meghatározzuk a várostervezést és a földhasználatot, illetve előmozdíthatjuk a decentralizált energiatermelést. A helyi és regionális önkormányzatok tehát nélkülözhetetlenek a nemzeti energia- és klímapolitikai tervek (NEKT-ek) célkitűzéseinek elérésében.”
Az RB arra kéri a tagállamokat, hogy továbbra is vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat a NEKT-ek meghatározásába és jövőbeli végrehajtásába, amint azt az energiaunió irányításáról és az éghajlat-politikai fellépésről szóló rendelet is előírja. Ezenkívül a városok és régiók uniós közgyűlése azt javasolja, hogy az Európai Bizottsággal közösen hozzanak létre és koordináljanak egy olyan állandó platformot, amely tagállami képviselőket, helyi és regionális önkormányzatokat és RB-tagokat fog össze az együttműködés és a koherencia javítása érdekében az EU 2030-as éghajlat- és energiapolitikai céljai, valamint a 2050-re tervezett klímasemlegesség elérése céljából.
A tagok elfogadták „A Párizsi Megállapodás végrehajtása regionális és helyi szinten megvalósított, innovatív és fenntartható energetikai átállás révén” című véleményt. Az előadó, Witold Stępień (PL/EPP) , Łódź vajdaság közgyűlésének tagja a következőket nyilatkozta: „A párizsi éghajlatügyi megállapodás végrehajtásához és az éghajlatvédelemre vonatkozó ambiciózus kibocsátási célok megvalósításához méltányos energetikai átállásra van szükség. Ennek sikeréhez széles körben be kell vonni a regionális és helyi önkormányzatokat, mivel ők azok, akik a leghatékonyabban át tudják ültetni ezt a gyakorlatba, valamint ösztönözni tudják a polgárok és a vállalatok kezdeményezéseit.”
Az RB emlékeztet arra a kérésére, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó 2030-as uniós célkitűzést 40%-ról 50%-ra, a megújuló energiák arányára vonatkozó célkitűzést pedig 40%-ra kell emelni, valamint ambiciózusabb energiahatékonysági célokat kell kitűzni, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy 2050-ig elérhessük a klímasemlegességet.
Witold Stępień véleményének kiegészítéseként a tagok elfogadták „Az európai széntermelő régiók társadalmi-gazdasági szerkezetváltása” című véleményt is, amelyet Mark Speich (DE/EPP) , Észak-Rajna–Vesztfália szövetségi, európai és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára dolgozott ki. A tagok osztják azt a nézetet, hogy célzott alapot kell létrehozni a széntermelő régiók gazdasági átalakulásának támogatására és a szerkezetváltásból eredő esetleges társadalmi-gazdasági nehézségek enyhítésére. Egyetértenek abban is, hogy ezt a külön alapot, bár össze kell kapcsolni a kohéziós politika irányításával , nem annak a költségvetéséből kell finanszírozni.
A széntermelő és energiaintenzív régiók tiszta energiára való átállása kulcsfontosságú vetülete Európa dekarbonizációjának, valamint elengedhetetlen a Párizsi Megállapodásban vállalt uniós kötelezettségek teljesítéséhez. A szén biztosítja az EU teljes villamosenergia-termelésének közel egynegyedét. 12 uniós ország 41 régiójában 240 000 ember dolgozik bányákban és erőművekben ( Európai Bizottság ).
A tagok egyhangúlag elfogadták az „Intelligens városok: új kihívások a klímasemlegességre való méltányos átállás kapcsán – hogyan lehet megvalósítani a fenntartható fejlődési célokat a gyakorlatban?” című véleményt. Az előadó, Andries Gryffroy (BE/EA) , a Flamand Parlament tagja a következőket mondta: „A városoknak és közösségeknek fontos szerepet kell betölteniük a forráshatékony, klímasemleges és a biológiai sokféleséget szem előtt tartó Európa megvalósításában. Több és jobb lehetőséget kell teremtenünk ahhoz, hogy segítsük és támogassuk a helyi és regionális szereplőket ebben a folyamatban. Alulról felfelé építkező megközelítésre lesz szükség, a helyi együttműködésből kialakuló intelligens intézkedésekkel. Ez az inkluzivitás azért is szükséges, hogy megszüntessük a digitális szakadékot, valamint biztosítsuk, hogy a leggyengébb szereplők se maradjanak magukra a digitális társadalomra való átállás során.” Az elfogadott vélemény a finn uniós elnökség felkérésére készült.
Háttér-információk
A Régiók Európai Bizottsága 136. plenáris üléséről készült fotók itt találhatók.
A Régiók és Városok Európai Hetéről készült fényképalbum megtekintéséhez kattintson ide.
A világ népességének fele – és 2050-ben valószínűleg már 70%-a – városokban él. A városok fogyasztják el a termelt energia mintegy 80%-át, és a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátásból majdnem ugyanilyen arányban veszik ki a részüket. Rendkívül fontosak a helyi önkormányzatok, mivel az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló intézkedések több mint 70%-a és az alkalmazkodási intézkedések akár 90%-a ezeknek az önkormányzatoknak a feladatkörébe tartozik. Az éghajlat érdekében történő fellépés gazdasági hasznaira összpontosítva az ENSZ emlékeztet arra, hogy a városokban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházások hozama 2050-re világszerte meghaladhatja a 23,9 billió USA-dollárt .
RB-tanulmány (2019. szeptember): Financing climate action (part 2): cities and regions investing in energy.
RB-tanulmány (2019. szeptember): The role of local and regional authorities in National Energy and Climate Plans taking into account the recommendations by the European Commission.
Éghajlatváltozás: elérkezett a cselekvés ideje. Karl-Heinz Lambertz elnök nyilatkozata az Egyesült Nemzetek 2019. szeptember 23-i, New York-i éghajlatváltozási csúcstalálkozója alkalmából.
A városok és a régiók nélkül Európa nem fog tudni 2050-ig éghajlatsemlegessé válni.
A Régiók és Városok Európai Hetének keretében az idén (október 7–10.) több mint ötven rendezvényre kerül sor az energetikai átállással, az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel, a biológiai sokféleséggel és a körforgásos gazdasággal kapcsolatban. A program itt található.
Az ENVE szakbizottság legfrissebb híreit itt olvashatja .
Kapcsolattartó: David Crous | david.crous@cor.europa.eu |+32 (0) 470 88 10 37