Egy évvel a szociális jogok európai pillérének meghirdetése után sincs megnyugtató válasz arra a fontos kérdésre, hogy miként teljesíthetők azok az ígéretek, amelyeket az állam- és kormányfők a 2017. novemberi göteborgi szociális csúcstalálkozón tettek. Egy, a Régiók Európai Bizottsága (RB) által hétfőn rendezett intézményközi konferencia alkalmával a régiók és városok képviselői hangsúlyozták Marianne Thyssen uniós biztos előtt, hogy az EU kohéziós politikájának továbbra is támogatnia kell a szociális jogok európai pillérének megvalósítását, melyben a helyi és regionális önkormányzatok is aktívan részt vennének.

Karl-Heinz Lambertz , a Régiók Európai Bizottsága elnöke kijelentette: „Az EU-nak mindig törekednie kell arra, hogy aktív, cselekvőképes polgárai legyenek: tisztességes munkahelyeket kell biztosítania számukra, védenie kell egészségüket és senkiről sem szabad lemondania. A szociális jogok európai pillére a szociális védelmet és a társadalmi befogadást ismét az Unió programjainak középpontjába állította, de a vállalások teljesítéséhez valamennyi kormányzati szinten közös elkötelezettségre van szükség. Ma minden eddiginél nagyobb szükségünk van arra, hogy 2020 után ambiciózus uniós költségvetésünk legyen, amelyben hangsúlyos elemként szerepel a kohéziós politika. A régiók és városok készek Európa megújítására, de az uniós források – különösen az Európai Szociális Alap – csökkentése vagy központosítása visszafogja majd törekvéseinket.”

Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos leszögezte: „Noha politikáink adott esetben helyi irányultságúak, a kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk, európai vagy még inkább globális méretűek. A Régiók Bizottsága áthidalja ezt az ellentmondást: segít nekünk kontinentális méretekben gondolkodni, de helyi szinten cselekedni. A szociális jogok európai pillére ugyanezt teszi: az egész földrészre kiterjedő kihívásokat kíván kezelni olyan fellépések révén, amelyek nemcsak európai, hanem nemzeti, regionális és helyi szintűek is.”

Mivel a Régiók Bizottsága szerint a szociális jogokat ugyanolyan fontosnak kell tekinteni, mint a gazdaságiakat, szorgalmazta, hogy illesszenek be az uniós szerződésekbe egy fejezetet a társadalmi haladásról, és vezessenek be kötelezően megvalósítandó szociális célokat a tagállamok számára. Emellett úgy véli, hogy a szociális jogok európai pillérét támogató eredménytáblának területi adatokat is magában kellene foglalnia, hogy megfelelően tükrözhesse a regionális különbségeket. A régiók és a városok ezenfelül szeretnék, ha a képességek és az oktatás bővítése formájában jóval nagyobb befektetések történnének az emberi tőkébe, és javítanák az elsajátított készségek és a munkaerőpiaci igények közötti összhangot is.

José Ignacio Ceniceros (ES/EPP), az RB „Szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás, kutatás és kultúra” (SEDEC) szakbizottságának elnöke, egyben La Rioja régió kormányának elnöke kijelentette: „Az európai régiókon belüli és az azok közötti társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek az okai az ijesztő demográfiai változásoknak, az agyelszívásnak, a bevándorlásnak és a populizmusnak. Megfelelő finanszírozás és erős politikai szándék mellett a szociális pillér hatásos eszközzé válhat az egyenlőtlenség és a kirekesztés ellen, és a segítségével kevésbé szerencsés embertársaink is hozzájuthatnak az ahhoz szükséges oktatáshoz és készségekhez, hogy megtalálják a helyüket egy versenyalapú munkaerőpiacon, s így aktív és produktív tagjai lehetnek közösségeiknek.”

Heinz-Joachim Höfer (DE/PES), Altenkirchen polgármestere és a szociális jogok európai pilléréről szóló RB-vélemény előadója kifejtette: „Sokkal több ambíciót és gyors cselekvést várunk az Európai Bizottságtól, hiszen a pillér alapelveit csak így válthatjuk valóra az európaiak számára. Még mindig várunk egy, a megfizethető lakhatásra irányuló európai stratégiára, egy európai szegénységellenes tervre, amely csökkentené a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát, és a platform-munkavállalók védelmére sem születtek még meg a megfelelő intézkedések. Ennél is aggasztóbb azonban, hogy a 2021–2027-es időszakra – például az Európai Szociális Alap tekintetében – előirányzott költségvetés-csökkentések akadályozni fogják a pillér sikeres megvalósítását, főként a lemaradó régiókban.”

Az Európai Parlament előadója, Maria João Rodrigues (PT/S&D) is hangsúlyozta, hogy „a következő uniós költségvetésnek lehetőséget kell adnia a Göteborgban tett ígéretek teljesítésére, vagyis egy méltányosabb Európa kiépítésére és az EU szociális dimenziójának erősítésére, még a 2019-es európai parlamenti választások előtt. A helyi és regionális önkormányzatokat megfelelően be kell vonni a következő költségvetés programjainak előkészítésébe és végrehajtásába. Az ő helyi és regionális igényekre vonatkozó speciális tudásuk fontos partnerekké teszi őket a szociális pillér hatékony végrehajtásában.”

Az EU Tanácsának elnökségét Andrä Rupprechter főtanácsadó képviselte, aki hangsúlyozta, hogy a gazdasági és társadalmi konvergencia céljának követése stabilabbá és termelékenyebbé teheti az európai gazdaságot.

Luca Jahier , az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnöke abban foglalta össze az elhangzottakat, hogy „az EGSZB-nek és az RB-nek egyesíteniük kell erőiket, ha azt akarjuk, hogy ez a pillér eredményesen szolgálja a polgárok jólétét. Mindketten a legjobb helyzetben vagyunk ahhoz, hogy a végrehajtást területi, illetve civil társadalmi szemszögből értékeljük. Most az a feladatunk, hogy mielőbb kezelni tudjuk a megosztó egyenlőtlenséget, és elhozzuk azt a változást, amelyre a polgárok vágynak.”

 Fotógaléria

További információk:

Az Európai Bizottság a következő, 2021–2027-es költségvetési időszakra – több meglévő alap és program összevonásával – a jelenlegi Európai Szociális Alap egy rugalmasabb és egyszerűbb verzióját javasolja. Ez az új Európai Szociális Alap Plusz támogatja majd a szociális jogok európai pillérének alapelveit és az európai szemeszterhez kötődő ajánlások végrehajtását, a finanszírozás volumene azonban összességében körülbelül 6%-kal csökkenne. Az RB decemberi plenáris ülésén elfogadandó véleménytervezet (előadója: Susana Díaz Pacheco (ES/PES), Andalúzia régió elnöke) ugyancsak figyelmeztet arra, hogy nem lenne célszerű a helyi és regionális önkormányzatok kárára központosítani az Alap kezelését.

Kapcsolat:

Lauri Ouvinen

Tel.: +32 2 282 2063

lauri.ouvinen@cor.europa.eu