Az Európai Unió március 8-án öt partnerséget indított útjára ukrán és uniós régiók és városok között, ami további támogatást jelent az ukrajnai helyi és regionális önkormányzatok számára. A partnerségek keretében észt, német, magyar, litván és lengyel önkormányzatok megosztják tapasztalataikat olyan területeken, melyeket ukrán partnereik kiemelten fontosnak tartanak. Gondolhatunk itt gazdaságfejlesztési tervek készítésére, vidéki területek támogatására, kis- és közepes vállalkozások megsegítésére, a turizmus fellendítésére vagy az átláthatóság fokozására.

A kezdeményezés a Régiók Európai Bizottsága (RB) arra irányuló, szélesebb körű erőfeszítéseinek része, hogy támogassa a decentralizációt Ukrajnában. Ez a folyamat 2014 áprilisában indult, és a helyi önkormányzatok konszolidációját, finanszírozásuk növelését és azt eredményezte, hogy több hatáskört helyeztek át erre a szintre.

A partnerségek keretében a következő legalább három évben helyi tisztviselők és szakemberek ellátogatnak egymás településeire, hogy célokat tűzzenek ki, kihívásokat elemezzenek és terveket hajtsanak végre. Az öt érintett uniós településből négynek van képviselője a Régiók Európai Bizottságában. Pénzügyi támogatást az Európai Bizottság biztosít, a napi szintű technikai támogatásról pedig egy német fejlesztési ügynökség, a GIZ gondoskodik.

Karl-Heinz Lambertz , az RB elnöke kiemelte: „A helyi és regionális önkormányzatok együttműködnek, hogy a partnertelepüléseknek nyújtott gyakorlati segítség révén előmozdítsák a decentralizációt és a kapacitásépítést Ukrajnában. Ezek a partnerségek segíteni fognak abban, hogy az ukrán önkormányzatok kövessék az uniós városok és régiók példáját, melyek a javukra fordították a helyi szolgáltatások feletti fokozott ellenőrzést. A kapcsolatok megerősítése és a tapasztalatcsere a helyi önkormányzatok érdekeit szolgálja és gondoskodik arról, hogy Európa szomszédságát nagyobb biztonság és jólét jellemezze.”

Szergej Csernov , Harkiv regionális tanácsának vezetője és az Ukrán Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetségének elnöke hozzátette: „Ezek a partnerségek nagyon örvendetes kezdeményezések, melyek segíteni fogják a decentralizációs folyamatot. Ukrajnában az önkormányzatok egyre több hatáskört és finanszírozást kapnak, de a helyi politikusoknak nagyon konkrét támogatásra van szükségük, hogy megtanulják, miként fordíthatják új hatásköreiket a közösségeik javára. Egyúttal a szolidaritás jó példájáról is beszélhetünk azoknak a településeknek a részéről – Kelet-Németországban, Észtországban, Magyarországon, Litvániában és Lengyelországban –, amelyek hasonló utat tettek meg, miután eltávolodtak az erősen központosított államigazgatástól.”

Az észtországi Rakvere és a dél-ukrajnai Veszele az energiahatékonyság és a fenntartható helyi fejlesztés kérdésében működik majd együtt, míg Nagy-Lengyelország (Wiełkopolskie) vajdaság a vidékfejlesztés támogatása érdekében fogott össze az északkelet-ukrajnai Harkiv megyével. A kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki megyében található Siroke a németországi Szász-Anhalt tartományban fekvő Barlebennel fog össze, míg a nyugat-ukrán Hmelnickij megye a magyar Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől kért segítséget a zöld vidéki turizmus fejlesztésében. Litvániában Zarasai önkormányzata az átláthatóság növelése és a helyi lakosság döntéshozatalba való bevonása terén szerzett tapasztalatait osztja meg a Kárpátok lábánál fekvő Csemerivcivel.

Ugyanaznap az ukrán regionális képviselők részt vettek az RB által létrehozott, Ukrajnával foglalkozó munkacsoport brüsszeli ülésén is, amelyen a vitaindító beszédet Vjacseszlav Nehoda ukrán regionális fejlesztési, építésügyi és lakásügyi miniszterhelyettes mondta. Az ülésen felszólalt Marc Cools, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöke és Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő, az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság alelnöke, illetve több vezető uniós tisztviselő is, köztük Peter Wagner, az Európai Bizottság Ukrajnát támogató csoportjának vezetője és Dirk Schuebel, az Európai Külügyi Szolgálat keleti partnerséggel foglalkozó osztályának vezetője.

Megjegyzések a szerkesztő számára:

• Az Európai Bizottság a U-LEAD programon keresztül biztosít finanszírozást. A német fejlesztési ügynökség (GIZ) az EU nevében vezeti a programot. Bastian Veigel, a GIZ ügynükség U-LEAD-ért felelős programigazgatója beszédet mondott a kezdeményezés március 8-i, brüsszeli elindításakor.

• A Régiók Európai Bizottsága 2015-ben hozta létre az Ukrajnával foglalkozó munkacsoportot. Az ukrán helyi és regionális önkormányzatok a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciájában (CORLEAP) is képviseltetik magukat. Ezt a szervezetet 2011-ben hozta létre az RB azzal a céllal, hogy támogassa a kapcsolattartást és az együttműködést az uniós régiók és városok, illetve az EU hat keleti partnerországa – Ukrajna, Belarusz, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia – között.

• 2016-ban a Régiók Európai Bizottsága (RB) P2P (együttműködési) partnerségeket indított líbiai városokkal (Tripoli, Benghazi, Ghariyan, Tobruk, Sabha, Sirte, Zintan és Zliten). Federica Mogherini, az EU külpolitikáért felelős vezetője „a városok közötti diplomácia mintapéldájának” nevezte az RB líbiai városokkal folytatott együttműködését. Úgy vélte, hogy „az önkormányzatok központi szerepet tölthetnek be Líbia újjáépítésében, és nekünk [az RB-nek] továbbra is mellettük kell állnunk.”

• Az Európai Unió 2017-ben indította el a „Polgármesterek a gazdasági növekedésért” elnevezésű kezdeményezést. A kezdeményezés technikai támogatást nyújt a keleti partnerországok – Ukrajna, Belarusz, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia – gazdaságfejlesztési tervek kidolgozására törekvő helyi szintű kormányzatainak. A cél az, hogy segítsünk az önkormányzatoknak a helyi szintű gazdasági növekedés beindításában. Az RB sürgette a keleti partnerországok helyi szintű kormányzatait, hogy ragadják meg az alkalmat, hogy hozzáférhetnek az uniós szakértelemhez és P2P-kapcsolatokat építhetnek.

Kapcsolat:

Andrew Gardner

Tel. +32 473 843 981

andrew.gardner@cor.europa.eu