Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Az Európai Parlament is figyelembe veszi a #CohesionAlliance kéréseit  
Az EU egészére kiterjedő koalíció üdvözli, hogy az Európai Parlament egyrészt megfelelő és egyszerűbben igénybe vehető finanszírozást szorgalmaz minden régió számára, másrészt pedig azt kéri, hogy hagyjanak fel azzal, hogy a költségvetési fegyelem érvényesítése érdekében pénzeszközöket fagyasztanak be.

Április 4-én az Európai Parlament szavazott az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+), és ezzel lezárult az a parlamenti munka, amely – a tavaly májusban benyújtott európai bizottsági jogalkotási javaslatok módosításával – a jövőbeli kohéziós politika kialakítására irányult. Az ESZA+-ról tartott szavazás kiegészíti az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA) és a Kohéziós Alappal, a közös rendelkezésekről szóló rendelettel, valamint az európai területi együttműködésre vonatkozó, március 26–27-én elfogadott egyedi rendelkezésekkel kapcsolatos álláspontokat. A kohéziós szövetség – amely uniós szintű szövetségként erőteljesebb kohéziós politikát szorgalmaz a 2020 utáni időszakra – örömmel vette az európai parlamenti munka kimenetelét, és arra kéri a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a tárgyalásokat, hogy időben el lehessen kezdeni az új beruházási tervek megvalósítását.

A kohéziós politika az EU legfontosabb beruházási eszköze, amely a 2014–2020-as időszakra szóló uniós költségvetésből több mint 350 milliárd eurót használ fel arra, hogy helyi szereplők bevonásával minden európai térségben elősegítse az inkluzív és fenntartható növekedést. Azonban veszélybe került ez a fontos szerep és hatás, mivel egyes tagállamok költségvetési megszorításokat szorgalmaznak, illetve megpróbálják központosítani az irányítást, és ezzel veszélybe sodorják a helyi és regionális kormányzatok idevonatkozó közreműködését.

Ezt felismerve indította el 2018-ban a Régiók Európai Bizottsága (RB) – az Európai Határ Menti Régiók Szövetségével (EHMRS) , az Európai Régiók Gyűlésével (AER) , az Európai Regionális Jogalkotói Közgyűlések Konferenciájával (CALRE) , az Európai Települések és Régiók Tanácsával (CEMR) , az Európai Külső Tengeri Régiók Konferenciájával (CPMR) és a EUROCITIES -zel együttműködve – a #CohesionAlliance-t, hogy összefogja mindazokat, akik a helyi szereplők közreműködésére épülő, erős kohéziós politikát akarnak.

A közös szabályokkal, illetve a 2021–2027-es időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási (esb-) alapokhoz kapcsolódó konkrét rendelkezésekkel kapcsolatos európai parlamenti álláspont összhangban van azokkal a prioritásokkal , amelyeket a #CohesionAlliance 12 000 aláírója (köztük 121 régió, 135 város, a regionális és helyi önkormányzatok 50 nemzeti szövetsége, 40 európai parlamenti képviselő, valamint különféle állami és magánszereplőket képviselő 35 európai szövetség) határozott meg.

A Szövetség azt kéri az uniós intézményektől, hogy a jövőbeli uniós költségvetés legalább egyharmadát kitevő pénzügyi keretet biztosítsanak a kohéziós politika számára. Az Európai Parlament ugyanezt szorgalmazta a közös rendelkezésekről szóló rendeletet tárgyaló jelentésében. A megfelelő finanszírozás visszaállítására irányuló felhívás azt követően merült fel, hogy az Európai Bizottság a kohéziós politika teljes előirányzatainak 10%-os csökkentését javasolta. Ez a Kohéziós Alap, az európai területi együttműködés és az ESZA+ forrásainak jelentős csökkenését jelentené, méghozzá úgy, hogy forrásaik növelése nélkül többletfeladatokat írnak elő ezen eszközök számára. Az európai területi együttműködés kapcsán az Európai Parlament a megfelelő költségvetés biztosítása mellett azt kérte, hogy mélyítsék el a határokon átnyúló és a régiók közötti együttműködést, a tengeri medencékben is. Ennek keretében új régióközi innovációs beruházásokkal ösztönzik majd európai értékláncok létrehozását, illetve kapcsolatokat építenek ki kevésbé fejlett és vezető régiók között.

Emellett az Európai Parlament azt a fontos kérést is felkarolta, hogy kerüljék el a központosítást és a felülről lefelé irányuló reformokat. Ehelyett olyan új szabályokra van szükség, amelyek segítenek megőrizni és megerősíteni a partnerség elvét – garantálva, hogy a beruházási tervek kidolgozásába és végrehajtásába bevonják a helyi és regionális szereplőket is – és a helyi alapú megközelítést , melynek keretében helyi és regionális szinten tárják fel az egyes szakpolitikákkal kapcsolatos kihívásokat, a kapcsolódó intézkedések hatásait pedig koherens mutatók alapján mérik fel. Mindez nagyon fontos, hiszen ténylegesen fennáll annak a veszélye, hogy – akár az uniós intézmények, akár a nemzeti kormányok szintjén – központosítják az ERFA és az ESZA irányítását és szerepét. Az Európai Parlament elutasította azt a javaslatot, hogy regionális helyett nemzeti küszöbértékeket határozzanak meg azzal kapcsolatban, hogy mennyi forrást különítenek el az ERFA-ból stratégiai célokra. Emellett megerősítette az alap helyi jellegét is azzal, hogy azt javasolta, hogy a nemzeti előirányzatoknak legalább a 10%-át városi területek beruházásaira, legalább 5%-át pedig hátrányos helyzetű, nem városi területek integrált területi fejlesztésére fordítsák. Az Európai Bizottság felülvizsgálta az ESZA szerepét, és úgy találta, hogy az alapnak fontos funkciója van abból a szempontból, ahogy a tagállamok az európai szemeszter keretében összehangolják makrogazdasági politikáikat. Ezt követően az Európai Parlament megerősítette, hogy ESZA kulcsfontosságú szerepet tölt be a kohéziós politikán belül, nagyban hozzájárulva a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósulásához.

A #CohesionAlliance partnerszervezetei és aláírói azt kérik, hogy a kohéziós politika hosszú távú beruházási eszköz legyen minden régió számára . Ezzel az Európai Bizottság és az Európai Parlament is egyetért. Az ő javaslataik is előirányoznak ugyanis bizonyos fokú rugalmasságot arra az esetre, ha váratlan válságok vagy természeti katasztrófák miatt forrásokat kell átprogramozni.

Abban is komoly egyetértés mutatkozik az Európai Parlamenttel, hogy a kohéziós politikát jobban össze kell hangolni más uniós politikákkal, egyszerűsítésre van szükség, illetve hogy el kell utasítani minden olyan feltételességet, amelyre nincs ráhatásuk a helyi és regionális önkormányzatoknak vagy más kedvezményezetteknek. Ennek fényében fontos fejleménynek és az elmúlt években képviselt álláspont gyökeres megváltoztatásának tekinthető az, hogy az Európai Parlament ellenzi, hogy az esb-alapok befagyasztását az uniós költségvetési fegyelem megsértésének szankcionálására használják.

A Tanács a következő hetekben és hónapokban is folytatja a kohéziós politikával kapcsolatos munkát, az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal folytatandó tárgyalások azonban várhatóan csak az európai választásokat követően indulnak újra. A kohéziós szövetség továbbra is nyomást fog gyakorolni a tagállamokra és az uniós intézményekre annak elérésére, hogy az európaiak a jövőben is profitálhassanak egy olyan, erős kohéziós politikából, amely csökkenti a különbségeket és több lehetőséget biztosít minden helyi közösség számára.

A titkárság elérhetősége:

CohesionAlliance@cor.europa.eu

Megosztás :