Az EU egészére kiterjedő koalíció üdvözli, hogy az Európai Parlament egyrészt megfelelő és egyszerűbben igénybe vehető finanszírozást szorgalmaz minden régió számára, másrészt pedig azt kéri, hogy hagyjanak fel azzal, hogy a költségvetési fegyelem érvényesítése érdekében pénzeszközöket fagyasztanak be. Április 4-én az Európai Parlament szavazott az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+), és ezzel lezárult az a parlamenti munka, amely – a tavaly májusban benyújtott európai bizottsági jogalkotási javaslatok módosításával – a jövőbeli kohéziós politika kialakítására irányult. Az ESZA+-ról tartott szavazás kiegészíti az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA) és a Kohéziós Alappal, a közös rendelkezésekről szóló rendelettel, valamint az európai területi együttműködésre vonatkozó, március 26–27-én elfogadott egyedi rendelkezésekkel kapcsolatos álláspontokat. A kohéziós szövetség – amely uniós szintű szövetségként erőteljesebb kohéziós politikát szorgalmaz a 2020 utáni időszakra – örömmel vette az európai parlamenti munka kimenetelét, és arra kéri a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a tárgyalásokat, hogy időben el lehessen kezdeni az új beruházási tervek megvalósítását.
A kohéziós politika az EU legfontosabb beruházási eszköze, amely a 2014–2020-as időszakra szóló uniós költségvetésből több mint 350 milliárd eurót használ fel arra, hogy helyi szereplők bevonásával minden európai térségben elősegítse az inkluzív és fenntartható növekedést. Azonban veszélybe került ez a fontos szerep és hatás, mivel egyes tagállamok költségvetési megszorításokat szorgalmaznak, illetve megpróbálják központosítani az irányítást, és ezzel veszélybe sodorják a helyi és regionális kormányzatok idevonatkozó közreműködését.
Ezt felismerve indította el 2018-ban a Régiók Európai Bizottsága (RB) – az Európai Határ Menti Régiók Szövetségével (EHMRS) , az Európai Régiók Gyűlésével (AER) , az Európai Regionális Jogalkotói Közgyűlések Konferenciájával (CALRE) , az Európai Települések és Régiók Tanácsával (CEMR) , az Európai Külső Tengeri Régiók Konferenciájával (CPMR) és a EUROCITIES -zel együttműködve – a #CohesionAlliance-t, hogy összefogja mindazokat, akik a helyi szereplők közreműködésére épülő, erős kohéziós politikát akarnak.
A közös szabályokkal, illetve a 2021–2027-es időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási (esb-) alapokhoz kapcsolódó konkrét rendelkezésekkel kapcsolatos európai parlamenti álláspont összhangban van azokkal a prioritásokkal , amelyeket a #CohesionAlliance 12 000 aláírója (köztük 121 régió, 135 város, a regionális és helyi önkormányzatok 50 nemzeti szövetsége, 40 európai parlamenti képviselő, valamint különféle állami és magánszereplőket képviselő 35 európai szövetség) határozott meg.
A Szövetség azt kéri az uniós intézményektől, hogy a jövőbeli uniós költségvetés legalább egyharmadát kitevő pénzügyi keretet biztosítsanak a kohéziós politika számára. Az Európai Parlament ugyanezt szorgalmazta a közös rendelkezésekről szóló rendeletet tárgyaló jelentésében. A megfelelő finanszírozás visszaállítására irányuló felhívás azt követően merült fel, hogy az Európai Bizottság a kohéziós politika teljes előirányzatainak 10%-os csökkentését javasolta. Ez a Kohéziós Alap, az európai területi együttműködés és az ESZA+ forrásainak jelentős csökkenését jelentené, méghozzá úgy, hogy forrásaik növelése nélkül többletfeladatokat írnak elő ezen eszközök számára. Az európai területi együttműködés kapcsán az Európai Parlament a megfelelő költségvetés biztosítása mellett azt kérte, hogy mélyítsék el a határokon átnyúló és a régiók közötti együttműködést, a tengeri medencékben is. Ennek keretében új régióközi innovációs beruházásokkal ösztönzik majd európai értékláncok létrehozását, illetve kapcsolatokat építenek ki kevésbé fejlett és vezető régiók között.
Emellett az Európai Parlament azt a fontos kérést is felkarolta, hogy kerüljék el a központosítást és a felülről lefelé irányuló reformokat. Ehelyett olyan új szabályokra van szükség, amelyek segítenek megőrizni és megerősíteni a partnerség elvét – garantálva, hogy a beruházási tervek kidolgozásába és végrehajtásába bevonják a helyi és regionális szereplőket is – és a helyi alapú megközelítést , melynek keretében helyi és regionális szinten tárják fel az egyes szakpolitikákkal kapcsolatos kihívásokat, a kapcsolódó intézkedések hatásait pedig koherens mutatók alapján mérik fel. Mindez nagyon fontos, hiszen ténylegesen fennáll annak a veszélye, hogy – akár az uniós intézmények, akár a nemzeti kormányok szintjén – központosítják az ERFA és az ESZA irányítását és szerepét. Az Európai Parlament elutasította azt a javaslatot, hogy regionális helyett nemzeti küszöbértékeket határozzanak meg azzal kapcsolatban, hogy mennyi forrást különítenek el az ERFA-ból stratégiai célokra. Emellett megerősítette az alap helyi jellegét is azzal, hogy azt javasolta, hogy a nemzeti előirányzatoknak legalább a 10%-át városi területek beruházásaira, legalább 5%-át pedig hátrányos helyzetű, nem városi területek integrált területi fejlesztésére fordítsák. Az Európai Bizottság felülvizsgálta az ESZA szerepét, és úgy találta, hogy az alapnak fontos funkciója van abból a szempontból, ahogy a tagállamok az európai szemeszter keretében összehangolják makrogazdasági politikáikat. Ezt követően az Európai Parlament megerősítette, hogy ESZA kulcsfontosságú szerepet tölt be a kohéziós politikán belül, nagyban hozzájárulva a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósulásához.
A #CohesionAlliance partnerszervezetei és aláírói azt kérik, hogy a kohéziós politika hosszú távú beruházási eszköz legyen minden régió számára . Ezzel az Európai Bizottság és az Európai Parlament is egyetért. Az ő javaslataik is előirányoznak ugyanis bizonyos fokú rugalmasságot arra az esetre, ha váratlan válságok vagy természeti katasztrófák miatt forrásokat kell átprogramozni.
Abban is komoly egyetértés mutatkozik az Európai Parlamenttel, hogy a kohéziós politikát jobban össze kell hangolni más uniós politikákkal, egyszerűsítésre van szükség, illetve hogy el kell utasítani minden olyan feltételességet, amelyre nincs ráhatásuk a helyi és regionális önkormányzatoknak vagy más kedvezményezetteknek. Ennek fényében fontos fejleménynek és az elmúlt években képviselt álláspont gyökeres megváltoztatásának tekinthető az, hogy az Európai Parlament ellenzi, hogy az esb-alapok befagyasztását az uniós költségvetési fegyelem megsértésének szankcionálására használják.
A Tanács a következő hetekben és hónapokban is folytatja a kohéziós politikával kapcsolatos munkát, az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal folytatandó tárgyalások azonban várhatóan csak az európai választásokat követően indulnak újra. A kohéziós szövetség továbbra is nyomást fog gyakorolni a tagállamokra és az uniós intézményekre annak elérésére, hogy az európaiak a jövőben is profitálhassanak egy olyan, erős kohéziós politikából, amely csökkenti a különbségeket és több lehetőséget biztosít minden helyi közösség számára.
A titkárság elérhetősége:
CohesionAlliance@cor.europa.eu