Az egész EU-ra kiterjedő koalíció sürgeti az uniós intézményeket és a nemzeti kormányokat, hogy az európai fellépés hatásának maximalizálása érdekében törekedjenek szinergiákra a helyreállítási eszközök és a strukturális alapok között.
A Covid19-válság megmutatta, hogy a kohéziós politikára most minden eddiginél nagyobb szükség van ahhoz, hogy megerősítsük Európában a rezilienciát, megvédjük a polgárokat, biztosítsuk a helyreállítást az Európai Unió minden szegletében, és senkit ne hagyjunk hátra. 2017. októberi létrehozása óta a #CohesionAlliance-nek – az EU egészére kiterjedő szövetségnek, amelynek 12 000 aláírója erőteljesebb kohéziós politikát szorgalmaz – sikerült elkerülnie a drasztikus költségvetési megszorításokat 2020 után, fenntartania a kohéziós politikát az Unió valamennyi régiója számára, valamint egyszerűbb és rugalmasabb szabályokat előterjesztenie. A #CohesionAlliance új irányáról szóló videokonferencia során az alapító tagok megerősítették, hogy összefognak, és a kohéziós politikát kiemelt uniós prioritásként kezelik. A #CohesionAlliance ügyelni fog arra, hogy a tagállamok teljes mértékben alkalmazzák majd a partnerségi elvet a 2021 és 2027 közötti kohéziós politika kialakítása és végrehajtása során. A helyreállítási eszközök és a strukturális alapok közötti koherencia és szinergiák kiemelkedő fontosságúak az átfedések elkerülése és az európai fellépés hatásának maximalizálása szempontjából.
Két hónappal a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó új kohéziós politikai rendeletek hatálybalépését követően a #CohesionAlliance áttekintette eddig végzett tevékenységének eredményeit, és a 2020 júliusában elfogadott megújított 2.0 nyilatkozat alapján megfogalmazta jövőbeli kötelezettségvállalásait. A #CohesionAlliance munkájának középpontjában a kohéziós politika mielőbbi sikeres végrehajtása áll, amelyre a valódi partnerség szellemében és a többi eszközzel szinergiában kell sort keríteni, ezáltal előmozdítva az Európai Unió átfogó és alapvető értékének számító kohézió koncepcióját.
A helyi és regionális önkormányzatok kiemelték, hogy sürgető szükség van a tavaly bevezetett rugalmassági intézkedések kiterjesztésére, hogy a Covid19 elleni küzdelem keretében igénybe lehessen venni az uniós strukturális alapokat és az állami támogatásokat. Ezt a kérdést az Ursula von der Leyen elnökkel folytatott levélváltás is felvetette. Az elnök ugyanis elismerte, hogy a világjárvány miatt számos regionális és helyi önkormányzatnak költségvetési megszorításokkal kell szembenéznie. Ami a strukturális alapok 100%-os társfinanszírozási arányának lehetséges kiterjesztését illeti, a Szövetség partnerei nagyra értékelték, hogy az Európai Bizottság vállalta a helyzet szoros nyomon követését és adott esetben további intézkedések mérlegelését.
A vita során világossá vált, hogy a #CohesionAlliance küldetése messze nem ért véget. Az európai helyreállításnak a polgároktól kell kiindulnia helyi szinten, és nem lesz sikeres, ha az uniós intézmények és a nemzeti kormányok nem veszik figyelembe az ő véleményüket, valamint a – polgárok igényeihez legközelebb álló – helyi és regionális politikusok meglátásait.
Apostolos Tzitzikostas , a Régiók Európai Bizottsága (RB) elnöke és Közép-Makedónia régió kormányzója kijelentette: „A #CohesionAlliance erőfeszítéseinek köszönhetően 2020 után sikerült elkerülni a jelentős költségvetési megszorításokat, illetve előmozdítani a kohéziót mint az EU helyreállítási terveinek vezérelvét. Most a programozásra és a végrehajtásra kell összpontosítanunk. Ennek érdekében gondosan mérlegelni kell az olyan alapvető szempontokat, mint a partnerségi elv alkalmazása az új programokban; a Covid19-cel kapcsolatos intézkedések hatása és leállításuk következményei – ez a téma a Von der Leyen elnökkel folytatott eredményes levélváltás keretében került megvitatásra; a kohéziós politika vidéki és városi dimenziói; valamint a kohézió és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz közötti szinergiák.”
Elisa Ferreira , a kohéziós politikáért és a reformokért felelős biztos felszólalásában így fogalmazott: „ A kohéziónak továbbra is a helyreállítás sarokkövének kell maradnia. A válságokat követően nőnek az aszimmetriák. A kohéziós szövetségre minden eddiginél nagyobb szükség van. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós partnerségi megállapodások alapvető fontosságúak lesznek. Fel kell gyorsítanunk a tárgyalásokat, de a minőséget nem veszélyeztethetjük. Számítok az Önök támogatására annak biztosítása érdekében is, hogy más szakpolitikáink és eszközeink végrehajtása ne hagyja figyelmen kívül a területi különbségeket, illetve támogassa valamennyi régió hosszú távú fejlődését. Arra kértem a tagállamokat, hogy tartsák szem előtt a területi dimenziót a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik elkészítése során, mind a regionális érdekelt felekkel folytatott konzultáció során, mind pedig a végrehajtási szakaszban. Célkitűzéseinket csak úgy érhetjük el, ha gondoskodunk arról, hogy eszközeink hasonló szellemben működjenek. A kohézió előmozdítása nem lehet kizárólag a kohéziós politika feladata. Ezért mozgósítanunk kell az összes érintett szereplőt, köztük a helyi érdekelt feleket és a polgárokat mint teljes jogú partnereket, gondoskodva arról, hogy az új zöld és digitális prioritások mindenki javát szolgálják.”
Younous Omarjee , az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke kifejtette: „Elengedhetetlen, hogy a helyreállítási alapok elsősorban a legkevésbé fejlett régiókban, valamint azokban legyenek elérhetők, amelyeket a Covid-19 gazdasági és társadalmi következményei a leginkább érintettek. Arra kérem a tagállamokat, hogy minél jobban vonják be a régiókat és a városokat, és biztosítsák, hogy ezeket a forrásokat a helyszínen, valóban az adott igények kielégítésére használják fel. Arra is kérem a tagállamokat, hogy legyenek következetesek. A rövid távú helyreállítás és a hosszabb távú kohéziós politika ugyanannak az éremnek a két oldala, és ugyanazt a célt kell szolgálnia. Ha a rövid távú helyreállítás nem felel meg a kohéziós alapok által meghatározott hosszabb távú célkitűzéseknek, akkor a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csak elmélyülnek, és hosszú távú erőfeszítéseink ellehetetlenülnek.”
ÁLLÁSPONTOK A #COHESIONALLIANCE ÜLÉSÉRŐL:
Ilaria Bugetti , az Európai Települések és Régiók Tanácsának (CEMR) kohéziós kérdésekkel és területfejlesztéssel foglalkozó szóvivője és Toszkána régió képviselő-testületének tagja kijelentette: „Az uniós kohéziós alapok programozási szakaszában még mindig találkozhattunk olyan esetekkel, amikor a helyi és regionális önkormányzatokat nem vonták be megfelelően – akár azért, mert nem volt elegendő idő a konzultációra, vagy pedig nem volt megfelelő a miniszteri szintű kapcsolatfelvétel. Az elkövetkező években le kell küzdenünk az alapok végrehajtása és nyomon követése előtt álló akadályokat. A kohéziós szövetség munkája tehát még messze nem ért véget!”
Cees Loggen , a Külső Tengeri Régiók Konferenciájának (CPMR) elnöke és Észak-Holland tartomány (NL) regionális minisztere így fogalmazott: „A jogszabályok késői elfogadása miatt soha nem látott késedelmek jelentkezhetnek a jövőbeli kohéziós politika keretében. Ez a régiókat érinti majd a legsúlyosabban. Nem tudják elkezdeni a források felhasználását, miközben a regionális gazdaságok kétségbeesve igyekeznek befektetéseket szerezni a helyreállítás támogatására. Arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy segítse elő a kohéziós programok zökkenőmentes végrehajtását és a régiók részvételét a helyreállítási tervekben, mivel ha szinergiák vannak az alapok között, akkor hamarabb jelentkeznek eredmények.”
Karl-Heinz Lambertz , az Európai Határ Menti Régiók Szövetségének (EHMRS) elnöke és a belgiumi német ajkú közösség parlamenti képviselője kifejtette: „A határon átnyúló együttműködés az EU kohéziós politikájának alapvető eleme. Ami az Unió belső határai körül történik, nagy hatással van arra, hogy az Unió képes-e megfelelni korunk nagy kihívásainak. Az EU cselekvőképessége jelentősen javulna, ha a Tanács végül elfogadná az Európai Bizottság által javasolt határon átnyúló együttműködési mechanizmust.”
Tüttő Kata , a Eurocities tagja, Budapest főpolgármester-helyettese így nyilatkozott: „Az EU kohéziós politikájának keretében a közeljövőben megvalósítandó beruházások fontosabbak lesznek, mint valaha. Döntő fontosságú lesz azoknak a projekteknek és reformoknak a finanszírozása, amelyek valamennyi európai várost és régiót a zöld és igazságos helyreállítás útjára terelhetik. Helyi vezetőként központi szerepet kell játszanunk annak biztosításában, hogy ez a pénz oda kerüljön, ahol a legnagyobb szükség van rá, és ahol a leginkább az emberek javát szolgálja. Az EU felbecsülhetetlen partnerei lehetünk, ha a partnerségi elvet az EU minden részében teljes mértékben végrehajtják. Az Unió városi térségeibe irányuló beruházások révén Európa hosszabb távon nagyobb ellenálló képességre tehet szert, és ezeknek a beruházásoknak köszönhetően mindannyian megerősödve nézhetünk szembe a jövőbeli válságokkal.”
Jean-Claude Marcourt , az Európai Regionális Jogalkotói Közgyűlések Konferenciája (CALRE) „Európai jogalkotás és közberuházások” munkacsoportjának elnöke és a vallon parlament (BE) elnöke így fogalmazott: „A városoknak és régióknak arra kell törekedniük, hogy megerősítsék területük kohézióját, csökkentsék a különbségeket és egyenlőtlenségeket, ugyanakkor a virágzó és fenntartható Európai Unió alapját képező demokratikus értékekkel és elvekkel összhangban emeljék a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi normákat.”
Magnus Berntsson , az Európai Régiók Gyűlésének (AER) elnöke és Västra Götaland régió (SE) alelnöke a konferencia alkalmával kijelentette: „Az új kohéziós politika valóban átalakító hatású lehet a vidéki közösségek számára Európa-szerte. Az AER teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy a nemzeti kormányokkal és az Európai Bizottsággal együttműködve olyan kohéziós politikát valósítson meg, amely jobban támaszkodik a vidéki régiókra, és biztosítja, hogy 2040-re azok jobban összekapcsolódjanak, ellenállóbbak, dinamikusabbak és virágzóbbak legyenek.”
A titkárság elérhetősége:
CohesionAlliance@cor.europa.eu