Karl-Heinz Lambertz elnök nyilatkozata az Egyesült Nemzetek 2019. szeptember 23-i, New York-i éghajlatváltozási csúcstalálkozója alkalmából
Hétről-hétre emberek ezrei mennek az utcára, és arra kérik a világ vezetőit, hogy tartsák meg ígéreteiket, melyeket 2015-ben tettek, amikor aláírták az éghajlat-politikáról szóló, ENSZ által kezdeményezett Párizsi Megállapodást. Ha semmibe vesszük ezeket az embereket, nemcsak környezetvédelmi katasztrófát okozunk, de gazdasági és morális szempontból is hibát követünk el. A klímaszkeptikusok, akik megkérdőjelezik az emberi viselkedés és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatot, alighanem figyelmen kívül hagyják a tudományt, ráadásul valószínűleg komoly gazdasági lehetőségeket is kihagynak, és mélyítik a szakadékot az emberek és a politika között. A kormányzatoknak minden szinten kötelességük fellépni, különben a jövő nemzedékeit károsítják meg.
A tudósok szerint egyértelmű, hogy az éghajlatváltozás egyre érezhetőbb. Már most több szokatlan és szélsőséges időjárási körülményt észlelünk. Olvadnak a sarkvidékek és a gleccserek, emelkedik a tengerek vízszintje és rekordtempóban csökken a biológiai sokféleség. A gazdasági érvek is meggyőzőek: a globális felmelegedés évente 12 milliárd euróba kerül. A szén-dioxid-mentes gazdaságra való átállás nagyon fontos munkahelyeket hoz létre, versenyképesebbé teszi az EU-t és csökkenti energiafüggőségünket.
Ezen a jelentős éghajlatügyi konferencián New York-ban Antonio Guterres ENSZ főtitkár ma az éghajlat-politikai intézkedések felgyorsítására és szigorúbb éghajlatvédelmi célok kitűzésére kéri a jelenlévőket. A világ már megkötötte minden idők legambiciózusabb nemzetközi éghajlatpolitikai megállapodását. Megegyeztünk a célokban, az eljárások többségében és a végrehajtási szabályokban. De ha a mostani pályán haladunk tovább, a globális hőmérsékletek 2100-ra még mindig 3 Celsius-fokkal emelkednek. Még ambiciózusabb célokban kell gondolkodnunk, és teljesítenünk kell vállalásainkat. Ezeket az ígéreteket azonban senki sem tudja megtartani a helyi közösségek, városok és régiók bevonása nélkül.
A világ népességének fele – és 2050-ben valószínűleg már 70%-a – városokban él. A városok fogyasztják el a termelt energia mintegy 80%-át, és a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátásból majdnem ugyanilyen arányban veszik ki a részüket. Rendkívül fontosak a helyi önkormányzatok, mivel az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló intézkedések több mint 70%-a és az alkalmazkodási intézkedések akár 90%-a ezeknek az önkormányzatoknak a feladatkörébe tartozik. Egy e héten közzétett ENSZ-jelentés szerint a városokban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházások hozama 2050-re meghaladhatja a 23,9 billió USA-dollárt .
A helyi önkormányzatok, a városok és a régiók mégsem kaptak még hivatalos helyet annál az asztalnál, ahol a globális éghajlatügyi kérdéseket tárgyalják. Az is várat még magára, hogy a Párizsi Megállapodás keretében formálisan elismerjék és rögzítsék a városok és régiók éghajlat-politikai kötelezettségvállalásait és eredményeit. Egyesek szerint mindössze 12 évünk maradt az irányváltásra, ezért sürgősen lépnünk kell, és össze kell fognunk. Ezek a helyi és regionális szinten meghatározott hozzájárulások elengedhetetlenek ahhoz, hogy hasznosíthassuk a városok és régiók éghajlat-politikai eredményeit.
A Régiók Európai Bizottsága – a helyi és regionális vezetők európai uniós közgyűlése – első kézből tudja, milyen jelentős szerepet játszanak a városok és régiók az éghajlat-politikai fellépések megvalósításában. Tagjaink közvetlen kompetenciákkal rendelkeznek a dekarbonizációs folyamat fontos területein, és nap mint nap azon dolgoznak, hogy kizöldítsék a városi területeket, és minél többféle fenntartható megoldást alkalmazzanak a közlekedésben, az energiatermelésben és -fogyasztásban, a hulladékgazdálkodásban és a biológiai sokféleség védelmében. A helyi önkormányzatoknak azonban nemcsak elismerésre és támogatásra, hanem ennél többre van szükségük.
Arra kérjük a kormányzatokat és államokat, hogy népszerűsítsék és bővítsék ki a Polgármesterek Szövetségét , amelyet jelenleg több mint 9500 város támogat, önként vállalva az uniós éghajlat- és energiapolitikai célok túlteljesítését. A Szövetség jól felépített technikai és pénzügyi támogató rendszere segít a helyi önkormányzatoknak a zöld átmenetben. Olyan eszközökön keresztül, mint az Európai Beruházási Bank által 10 évvel ezelőtt létrehozott Európai helyi energiahatékonysági támogatás (ELENA), Európa eddig mintegy 6 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatásról gondoskodott a helyi önkormányzatok éghajlatbarát beruházásai számára.
Az úgynevezett zöld megállapodás révén az Európai Unió kiemelt helyen foglalkozik az energetikai átállással és a gazdaság dekarbonizációjával. Európának szigorítania kell energetikai és éghajlat-politikai célkitűzésein, és fenn kell tartania a sikeres éghajlat-politika egyik legfontosabb eszközének tekintendő uniós regionális politikát: a kohéziós politikát. A 2020 utáni időszakra vonatkozó, jelenleg tárgyalás alatt álló, következő hosszú távú uniós költségvetés ellenálló kell hogy legyen az éghajlatváltozás hatásaival szemben, a kormányoknak pedig meg kell szüntetniük a fosszilis üzemanyagokon alapuló beruházások támogatását.
Az éghajlatváltozás az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb veszély, és a megkerülhetetlen igazság az, hogy versenyt futunk az idővel. Nyilvánvaló, hogy a globális felmelegedést nem lehet egyetlen intézkedéssel megállítani: valamennyi kormányzati szint, a vállalkozások, a civil társadalom és az egyének összehangolt erőfeszítésére van szükség. A Régiók Európai Bizottsága már a párizsi konferencia előtt szorgalmazta, hogy az EU 2050-re legyen klímasemleges. Ezt a célt nemrégiben kitűzték ugyan európai szinten, de még nem foglalták jogszabályba. Arra kérjük az államokat szerte a világon, hogy terjesszék elő terveiket ennek a célnak a szolgálatában, és azt is ismertessék, hogy miként vonják be és támogatják majd a helyi és regionális önkormányzatokat.
Kapcsolat:
pressecdr@cor.europa.eu