Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Éghajlatváltozás: több ambíció és új irányítás kell a Párizsi Megállapodásban vállaltak teljesítéséhez  
A városok és régiók arra kérik az EU-t, hogy ambiciózusabban lépjen fel, növelje az éghajlatváltozással összefüggő helyi jellegű beruházásokat, és javasoljon olyan irányításbeli változtatásokat, amelyek hivatalos formában bevonják a helyi önkormányzatokat.

Öt hónappal az ENSZ COP24 éghajlatváltozási tárgyalásai előtt, melyekre a lengyelországi Katowicében kerül majd sor, a Régiók Európai Bizottsága (RB) magas szintű illetékesek részvételével vitát tartott az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésről. Uniós helyi és regionális vezetők véleményt fogadtak el a 2020 utáni éghajlat-politikai irányításról, melyben rögzítették álláspontjukat arról, hogy miként lehetne a Párizsi Megállapodást átültetni a gyakorlatba – ez az úgynevezett párizsi szabálykönyv. A helyi és regionális önkormányzatok hivatalos formában történő bevonása nélkül az eddigi eredmények még mindig nem érik el azoknak az éghajlati kötelezettségvállalásoknak a szintjét, melyek célja, hogy 2 °C alatt tartsuk a hőmérséklet-emelkedést. Az RB támogatja Andrew Cooper (UK/EA) előadónak azt a javaslatát, hogy a kibocsátás csökkentése terén meglévő lemaradásokat helyi vállalásokkal hidalják át.

Karl-Heinz Lambertz, az RB elnöke, aki a brüsszeli vitát megnyitotta, a 2030-ig szóló, nemrégiben elfogadott uniós energiaügyi és éghajlat-politikai célokra utalva kijelentette, hogy „az EU továbbra is élenjár az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységek terén, de ha nem tűzünk magunk elé ambiciózusabb célokat, nem fektetünk be helyi szinten többet, és nem változtatjuk meg alapjaiban az éghajlat-politikai irányításunkat, akkor nem tudjuk majd teljesíteni a Párizsban vállalt kötelezettségeinket. Mihamarabb új éghajlat-politikai irányításra van szükségünk mind az ENSZ, mind az EU szintjén, olyan állandó struktúrákkal, amelyek a városok és a régiók nézeteit, megoldásait és hozzájárulásait is figyelembe veszik.”

Az EU éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztosa, Miguel Arias Cañete kijelentette: „A többszintű éghajlat- és energiapolitikai párbeszédek, amelyeket a tagállamoknak a nemzeti energiaügyi és cselekvési terveik kidolgozásához kell szervezniük, jó lehetőséget jelentenek a regionális és helyi önkormányzatok számára, hogy hatást gyakoroljanak az energiaunió fejlesztésére. Az új uniós célkitűzések azt jelentik, hogy növelhetjük ambícióink szintjét, oly módon, hogy 2030-ra a jelenlegi 40% helyett valamivel több mint 45%-kal csökkentjük a CO 2 -kibocsátásokat. Ez jó pozíciót biztosít majd az EU-nak az ENSZ Katowicében tartandó, következő éghajlatváltozási konferenciáján. Erős és átlátható irányítási keretre van szükségünk a Párizsi Megállapodáshoz, és ehhez kulcsfontosságú a városok és régiók bevonása és a velük folytatott párbeszéd.”

A finanszírozásról szólva Miguel Arias Cañete biztos hangsúlyozta, hogy 2021 és 2030 között évente 379 milliárd eurós beruházásra van szükség, és emlékeztetett arra, hogy ugyanezen időszak alatt az EU kiadásainak 25%-át fordítja majd éghajlat-politikai célokra. A spanyol biztos áttekintést adott az éghajlatvédelmi fellépések támogatására rendelkezésre álló főbb uniós finanszírozási programokról – ilyen például az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap; az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz; az InvestEU program; a Horizont Európa program, amelyből 15 milliárd euró fordítható az éghajlatváltozással, az energiával és a mobilitással összefüggő célokra; valamint a LIFE keretében javasolt, a tiszta energiára való átállást elősegítő, 1 milliárd eurós költségvetésű új alprogram. A legsérülékenyebb helyzetben lévő régiók támogatására az EU speciális programokat léptetett életbe – ilyen például a széntermelő régiók átalakításával foglalkozó vagy az uniós szigetek tiszta energiával való ellátását célzó program.

Tomasz Chruszczow éghajlatváltozási különmegbízott, Lengyelország magas szintű éghajlatváltozási felelőse leszögezte: „A városok és a régiók gyökeres változást hozhatnak. A párizsi éghajlatváltozási megállapodás csak akkor lehet sikeres, ha annak megvalósításán az összes országtól, várostól és régiótól kezdve valamennyi vállalkozáson és közösségen át az egyes emberekig mindenki dolgozik. A COP24 lengyel elnökségének szlogenje: „Changing together”, vagyis „Együtt változ(tat)unk”. Reméljük, hogy közös erőfeszítéseink meghozhatják és meg is hozzák azt a változást, amelyre szükségünk van.”

A Párizsban született 2015-ös megállapodás szerinti éghajlat-politikai célok nyomán Katowicében várhatóan iránymutatások és módozatok születnek majd arra nézve, hogy hogyan érhetjük el azt a célt, hogy a világ hőmérséklet-emelkedését jóval 2 °C alatt tartsuk. Ennek fontos aspektusa valamilyen átláthatósági keret. A nemzetközi közösségen belüli bizalomépítéshez fontos ugyanis beépíteni a munkába azt is, hogy az egyes országok miként követik nyomon és jelentik a kibocsátáscsökkentés terén elért előrelépéseket.

Andrew Cooper, az egyesült királyságbeli Kirklees képviselő-testületének tagja, egyben a 2020 utáni éghajlat-politikai irányításról szóló vélemény előadója kijelentette: „Úgy látjuk, hogy a Párizsi Megállapodás elfogadása óta jobban odafigyelnek a helyi és regionális önkományzatokra a nemzetközi éghajlat-politikai tárgyalásokon. Elérkezett az idő a többszintű kormányzás elismerésére és a helyi és regionális szint globális éghajlati irányításban játszott szerepének hivatalossá tételére. A nemzeti vállalások nem érik el a Párizsi Megállapodás azon céljának eléréséhez szükséges mértéket, hogy a hőmérséklet-emelkedést korlátok közé szorítsuk, és jóval 2 °C, sőt ha lehet, 1,5 °C alatt tartsuk. Javasoljuk, hogy a nemzeti kötelezettségvállalásokat a helyi és regionális vállalások egy rendszerével egészítsék ki. A városok és a régiók nemcsak a kibocsátáscsökkentési elmaradások mérséklésében segíthetnek: mi vagyunk azok, akik demonstrálhatjuk, hogy még komolyabb célokat is magunk elé tűzhetünk.”

Ashok-Alexander Sridharan, Bonn polgármestere és az ICLEI elnöke megjegyezte: „ A városok és a régiók élenjárnak az éghajlatvédelmi fellépések terén. A helyi és regionális vezetők múlt évben, Bonnban tartott éghajlati csúcstalálkozója egyértelmű jelzés volt a nemzetközi közösségnek, hogy támogatjuk a Párizsi Megállapodás teljesítése érdekében történő további, gyorsabb fellépéseket. A párizsi szabálykönyvbe be kell építeni egy olyan szisztémát, amelynek alapján a városok és régiók kibocsátáscsökkentése is bekerül a nemzeti nyomonkövetési rendszerekbe.Gondoskodnunk kell róla, hogy a helyi vállalások láthatóak legyenek a párizsi szabálykönyvben.”

Mariusz Skiba , Katowice polgármester-helyettese azt mondta: „Katowicének a COP24-gyel a célja, hogy demonstrálja, miként mehet át egy város rövid idő alatt mélyreható szerkezetátalakítási folyamaton. Katowice, akárcsak az egész sziléziai régió, történelme során mindig szorosan kapcsolódott a szénbányászathoz és a nehéziparhoz. A revitalizációs és az újraiparosítási folyamatok Katowicét barátságos és nagyon zöld várossá tették, amely ma intenzív fejlesztési technológiákra, üzleti szolgáltatásokra, a bankszektorra, a tudományos életre és az idegenforgalomra fókuszál. Szeretnénk mindenkinek megmutatni ezt a változást.”

Ma már több globális kezdeményezés is létezik a helyi és regionális önkormányzatok által az éghajlatvédelem elért előrelépések nyomon követésére.Két jó példa erre a Polgármesterek Szövetsége és a carbonn Climate Registry kezdeményezés. A Párizsi Megállapodás egyelőre mégsem irányoz elő semmiféle hivatalos módozatot a városok és régiók által elért és jelentett kibocsátáscsökkentések hivatalos nyomon követésére, sem a nemzeti vállalások keretében, sem pedig egy közvetlen ENSZ-rendszeren át.

A plenáris ülésen és az éghajlatvédelmi fellépések témájában tartott sajtórendezvényen készült fotók itt tekinthetők meg .

Egyéb tudnivalók

A párizsi éghajlatvédelmi megállapodáshoz kapcsolódó RB-vélemények:

Egy Párizsban megkötendő világszintű éghajlatügyi megállapodás felé, előadó: Annabelle JAEGER (FR/PES), Provence–Alpes–Côte d’Azur regionális önkormányzatának képviselője (2015. október)

A globális éghajlatügyi megállapodás gyakorlati megvalósítása –

a marrákesi COP22 területi alapú megközelítése
, előadó: Francesco Pigliaru (IT/PES), Szardínia régió elnöke, az RB ENVE szakbizottságának korábbi elnöke (2016. október)

Klímafinanszírozás: a Párizsi Megállapodás végrehajtásának alapvető eszköze , előadó: Marco Dus (IT/PES), Vittorio Veneto (Treviso) város önkormányzatának tagja (2017. október)

Kapcsolattartó: David Crous david.crous@cor.europa.eu |+32 (0) 470 88 10 37

Megosztás :