Brexit: helyi vezetők egy északnyugat-európai makrorégióban gondolkodnak a helyi együttműködés fellendítéséhez arra az esetre, ha az Egyesült Királyság ‎ kilép az EU-ból  
Brit önkormányzati képviselők ezt a lehetőséget is megvitatták a Régiók Európai Bizottságánál dolgozó kollégáikkal a területi kohéziós politikával foglalkozó szakbizottság kolozsvári ülésén.

A makroregionális stratégiák képesnek bizonyultak arra, hogy növekedést generáljanak és javítsák a kohéziót uniós és nem uniós országok olyan szomszédos régióiban, amelyek hasonló problémákkal küzdenek. A Régiók Európai Bizottságán (RB) belül működő „Területi kohéziós politika és uniós költségvetés” (COTER) szakbizottság tagjai véleménytervezetet fogadtak el a Duna-stratégiáról és ezzel előkészítő vitát indítottak arról, hogy a brexit esetén miként lehet szoros együttműködést fenntartani brit helyi önkormányzatokkal – akár egy északi-tengeri makroregionális stratégia segítségével.

Az RB COTER szakbizottsága március 26-án ülésezett Kolozsváron , Románia harmadik legnagyobb városában. Az ülésen helyi vezetők egy véleményben értékelték a különböző makroregionális stratégiák hatásait. A megbeszéléseket a vélemény előadója, Dainis Turlais (LV/ALDE), Riga városi tanácsának tagja vezette.

A Duna-medencében szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a makrorégiók kiváló eszközei lehetnek az alulról építkező területi koordinációnak, méghozzá úgy, hogy az együttműködésbe minden kormányzati szintet bevonnak, de nem növelik a bürokráciát.

„A makroregionális stratégiák javítják a közszolgáltatásokat, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodást, az innovációs stratégiákat és az érintett helyi közösségek életének sok más elemét is” – mondta az előadó, hozzátéve, hogy „erősebb koordinációra van szükség uniós szinten, és ehhez jobban össze kell fogni a különböző finanszírozási eszközöket, illetve el kell mélyíteni az együttműködést az Európai Bizottság valamennyi érintett igazgatósága között”.

Ami a nemzeti szintű koordináció javítását illeti, a COTER tagjai szerint más politikaterületeken, illetve földrajzi térségekben is modellként szolgálhat az a hálózat, amelyet a balti-tengeri régióban az Európai Regionális Fejlesztési Alapot kezelő nemzeti hatóságok hoztak létre.

A brexit utáni európai területi együttműködéssel kapcsolatban a véleménytervezet kiemelte, hogy a makroregionális stratégiák sokat javíthatnak az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatán, ezek a stratégiák ugyanis fontos eszközként „garantálni fogják a fenntartható közös programozást, koordinációt és együttműködést az Egyesült Királyság és az EU városai és régiói között”.

Ezt a kérdést az RB egyesült királyságbeli delegációjának vezetője, Albert Bore (UK/PES), Birmingham képviselő-testületének tagja is kiemelte a vita során.

Úgy fogalmazott, hogy „Azon dolgozunk, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolat alapja az erős területi vetület legyen, maximálisan kihasználva minden rendelkezésre álló eszközt annak érdekében, hogy szoros együttműködés jöhessen létre helyi szinten. Az idevonatkozó legfontosabb lehetőségek között szerepel egy északnyugat-európai gazdasági fórum és makroregionális stratégia létrehozása.”

A jövőbeli kezdeményezések sokat profitálhatnak majd a most is futó Északnyugat-Európa programból nyert tapasztalatokból. A programot, amelyben az Egyesült Királyság, Írország, Belgium, Luxemburg, Hollandia és Svájc vesz részt, az Interreg, a határokon átnyúló együttműködést támogató egyik legfontosabb uniós eszköz finanszírozza.

A véleménytervezetről az RB június 25-i plenáris ülésén szavaznak majd.

Kapcsolat:

Pierluigi Boda, Tel.: +32 22822461, mobil: +32 473 851743, pierluigi.boda@cor.europa.eu

Andrew Gardner, Tel.: +32 22822429, mobil: +32 473 843981, andrew.gardner@cor.europa.eu