Ebben az interjúban Guillaume Cros (FR/Zöldek) , az agroökológiáról szóló véleménytervezet előadója (a véleményt várhatóan 2021. február 3-án fogadják el a Régiók Európai Bizottsága plenáris ülésén ) négy kérdésre válaszolt ezzel a környezetvédelmi és társadalmi megközelítéssel kapcsolatban, amely a természettel összhangban és nem annak ellenében dolgozó mezőgazdaságra törekszik. A következő közös agrárpolitikával (KAP) összefüggésben Okcitánia régió alelnöke többek között a tagállamokra nézve kötelező és számszerűsített európai környezetvédelmi célkitűzéseket szorgalmaz, és kéri, hogy a nemzeti források legalább 30%-át ökorendszerekre különítsék el.
A Covid19-világjárvány rávilágított globalizált mezőgazdasági és élelmiszerrendszerünk gyenge pontjaira, és rámutatott az élelmezésbiztonság fontosságára. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának egy őszi tanulmánya ugyanakkor azt mutatta, hogy a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia alkalmazása a mezőgazdasági termelés jelentős csökkenéséhez vezetne az EU-ban. Éhezni fogunk az agroökológia miatt?
Jóllehet az élelmiszer-ellátás biztonsága gyakori ellenérv az agroökológiával szemben, az IDDRI (a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete) legfrissebb vizsgálatai azt mutatják, hogy 2050-re Európa teljes népességét el lehet látni élelmiszerrel a fokozatos agroökológiai átalakulásnak köszönhetően, amely az állattenyésztést, a növénytermesztést és az erdőművelést is magában foglalja, amellett, hogy célja a nulla szén-dioxid-kibocsátás. Globális szinten az ENSZ 2011 márciusában közzétett jelentése is kimutatta, hogy a mezőgazdasági kistermelők ökológiai termelési módszereket alkalmazva mindössze 10 év alatt megduplázhatják az élelmiszer-termelést a sérülékeny régiókban. Mivel a Covid19-válság rávilágított globalizált mezőgazdasági és élelmiszerrendszerünk gyengeségeire, az agroökológiának, amely együtt jár a „regionális alapú élelmiszerrendszerek” fejlesztésével, lehetővé kell tennie, hogy Európa rövid és hosszú távon is biztosítsa élelmiszer-ellátását a termelési tényezők, például a talaj, a vízkészletek és a biológiai sokféleség megőrzése mellett.
Az Európai Bizottság, a Parlament és a Tanács jövőbeli közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó javaslatait erőteljesen bírálják amiatt, hogy nem állnak összhangban a zöld megállapodás és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia célkitűzéseivel. Milyen javaslatai vannak a jelenleg megvitatás alatt lévő KAP jövőjére vonatkozóan annak érdekében, hogy a gazdaságok gazdasági jövedelmezősége összeegyeztethető legyen az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseivel?
Az Európai Unió – éghajlat-politikai célkitűzéseivel, a zöld megállapodással, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiával és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiával – olyan környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokat tűzött maga elé, amelyek a mezőgazdasági termelés és az élelmiszerrendszerek rendszerszintű átalakítását kívánják meg. Az agroökológia megfelel ezeknek a célkitűzéseknek, és biztosítja a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségének javulását is (amint azt a francia kormánynak az agroökológia gazdasági és környezeti teljesítményéről szóló, 2020. augusztusi elemző feljegyzése is kiemeli).
Ennek okán a jelenleg tárgyalás alatt lévő jövőbeli KAP-nak támogatnia kell a mezőgazdaságból az agroökológiába való átmenetet. Ennek érdekében különösen azt javasolom, hogy a tagállamokra nézve kötelező, számszerűsített közös európai környezetvédelmi célkitűzéseket foglaljanak bele a nemzeti stratégiai tervekről szóló rendeletbe, a nemzeti kifizetési keret legalább 30%-át fordítsák ökorendszerekre, továbbá hogy a mezőgazdasági üzemekbe történő beruházások támogatását vessék alá környezetvédelmi ellenőrzésnek. E jogszabályi kötelezettségek mellett ki kell adni egy útmutatót, amely módszertani támogatást nyújt a regionális szereplők részére annak érdekében, hogy a KAP különböző önkéntes intézkedéseinek mobilizálása során kedvezzenek az agroökológiai terv figyelembevételének.
A Régiók Európai Bizottsága elengedhetetlennek tartja a mezőgazdaság megőrzését valamennyi régióban az élő vidéki szerkezet megóvása és a területi kohézió előmozdítása érdekében. Hogyan segíthet nekünk az agroökológia ennek elérésében?
Az agroökológia együtt jár a helyi étrenddel, amely így minden régió számára előnyös. Javaslom emellett a hozzáadottérték-adó csökkentését a bio-, helyi és szezonális termékek esetében, „helyi” étkezési jegyek bevezetését ugyanezekre a termékekre, a közétkeztetésben pedig a bio-, helyi és szezonális termékek jelentős részarányának elérését. Ezek az intézkedések minden régióban ösztönzik az agroökológiai gazdaságok és a kézműves feldolgozó műhelyek fejlesztését, és ezáltal a vidéki foglalkoztatás javát szolgálják. Ezenkívül az agroökológia, amely kevesebb tőkét igényel (gépesítés, inputanyagok, föld stb.), megállítaná a parasztgazdálkodás eltűnését azokban az országokban, ahol az még mindig fontos. Ez lehetővé tenné valamennyi uniós ország számára, hogy pozitív társadalmi és környezeti hatással fellendítse a mezőgazdaságot és a vidéki életet.
A véleményben többször is jelzi, hogy az agroökológia együtt jár a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemekkel. Miért nem lennének képesek a nagy gazdaságok az agroökológia fejlesztésére?
Az agroökológia nemcsak technikai agronómiai dimenzióval rendelkezik, hanem társadalmi és területi dimenzióval is. A felső határ nélküli KAP-támogatásnak köszönhetően jelentősen növekedő nagy mezőgazdasági üzemek a biológiai sokféleség szempontjából sivárak. Társadalmi szempontból ugyanez a sivárság jellemzi őket – a foglalkoztatás és a közszolgáltatások megszűntek – ezt láthatjuk a „szántóföldi növények” régióiban. Az agroökológia együtt jár a kis- és közepes méretű gazdaságokkal, a változatos növénykultúrákkal és a közepes méretű parcellákkal. A „termelőtől a fogyasztóig” és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos európai stratégiák idején a méretgazdaságosság, amely a munka kőolajjal és vegyészettel való kiváltásához, valamint a nagy dimenzióik KAP-támogatásához kapcsolódik, már nem releváns.
Háttér
Guillaume Cros a Régiók Európai Bizottsága két, a közös agrárpolitikáról szóló véleményének előadója is:
A KAP reformja , a véleményt 2018 decemberében fogadták el.
A 2020 utáni KAP , a véleményt 2017 júliusában fogadták el.
Sajtókapcsolat: pressecdr@cor.europa.eu