Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Természeti katasztrófák: az EU-nak ma kell helyi szinten beruháznia ahhoz, hogy holnap életeket menthessen meg  
Az ENSZ különleges képviselője, a Régiók Európai Bizottságának elnöke és a regionális politikáért felelős európai biztos sürgeti az EU-t, hogy védje meg a városok és régiók ellenálló képességének megerősítését és az éghajlatváltozás kezelését célzó regionális alapokat

Az Európai Uniónak folytatnia kell a jelentős beruházásokat a természeti katasztrófákkal és az éghajlattal kapcsolatos kockázatok csökkentését célzó intézkedésekbe, mivel az áradások, hőhullámok és földrengések Európa-szerte következményekkel járnak a helyi közösségekre nézve. Ezt állapították meg egy az ENSZ és a helyi és regionális szintű politikusok uniós közgyűlése által közösen szervezett, a Katasztrófacsökkentési Világnap előtti konferencián.

A rendezvényen beszédet mondott Robert Glasser, az ENSZ főtitkárának katasztrófakockázat-csökkentési különleges képviselője, Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Európai Bizottsága (RB), a helyi és regionális önkormányzatok uniós közgyűlése elnöke és Corina Crețu, regionális politikáért felelős európai biztos. A felszólalók egyetértettek abban, hogy az éghajlatváltozás felerősíti a szélsőséges időjárási körülményeket szerte a kontinensen és nyomást gyakorol a kritikus infrastruktúrára és rendszerekre Európában, ami folyamatos beruházásokat tesz szükségessé a katasztrófakockázatok csökkentése érdekében.

„Sokféle katasztrófa létezik, de egyértelműen az éghajlatváltozás az, ami a legnagyobb hatással jár. Az időjárás és az éghajlat minden eddiginél nagyobb kockázatot jelent, hiszen a feljegyzett nagyobb katasztrófák 90%-áért felelős” – mondta el Robert Glasser, aki az ENSZ katasztrófakockázat-csökkentési stratégiája titkárságának (UNISDR) vezetője.

Az ENSZ különleges képviselője hozzátette: „Van azonban jó hír is. Európa bebizonyította, hogy a katasztrófák okozta halálesetek megelőzhetőek. A korai előrejelzéseknek és a jobb felkészültségi szintnek köszönhetően Európában kevesebben halnak meg áradások és hőhullámok miatt. Európa elfogadta a sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet, ami globális szintű terv a katasztrófák áldozatai számának csökkentésére. Várakozásaink szerint jelentősen nőni fog a régióban azon országok száma, amelyek nemzeti és helyi szintű terveket alakítanak ki annak érdekében, hogy a 2020-as határidőig csökkentsék a katasztrófák áldozatainak számát. Az EU-nak fontos szerepe van ennek biztosításában.”

Robert Glasser elmondta még: „A Régiók Európai Bizottságához hasonlóan mi is arra buzdítjuk a városokat és a régiókat, hogy dolgozzanak ki katasztrófa-csökkentési stratégiákat. Szeretnénk, ha a helyi önkormányzatok megerősítenék kapacitásaikat, és megkapnák a szükséges finanszírozást, különösen az infrastruktúra fejlesztése kapcsán. Az UNISDR Making Cities Resilient [ellenállóbb városok] elnevezésű kampányában jelenleg mintegy 600 helyi önkormányzat vesz részt aktívan a kontinensen, létfontosságú fellépéseket valósítva meg a katasztrófakockázat csökkentése érdekében.”

Karl-Heinz Lambertz , az RB júliusban megválasztott elnöke elmondta: „Az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy továbbra is vezető szerepet töltsön be az éghajlatügyi fellépés terén, és az éghajlatváltozás által súlyosbított természeti veszélyek kockázatának csökkentését célzó erőfeszítések kapcsán is az élre kell állnia. A Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja arra emlékeztet, hogy az EU-nak még sok dolga van az áradások, hőhullámok és földrengések hatásainak csökkentése érdekében. Azzal, hogy az EU regionális alapjait az éghajlatváltozás kezelésére és a katasztrófákra való felkészülésre használja, az EU kohéziós politikája valódi rezilienciapolitika. Amikor megkezdődnek a viták az EU 2020 utáni költségvetéséről, fenn kell tartanunk egy erős és rugalmas uniós kohéziós politikát, amelynek keretében forrásokat kell elkülöníteni a városok és régiók támogatására, hogy át tudjanak állni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, az új infrastruktúrákat katasztrófabiztosakká tudják tenni és gyorsan újjáépülhessenek a katasztrófák nyomán.”

Európában mindig is az áradások jelentették a legfontosabb természeti veszélyt, és az ENSZ becslései szerint 2050-re megduplázódik a súlyos áradások gyakorisága Európában. A hőhullámok egyre gyakoribbak, és 2015-ben egyetlen ilyen jelenség csak Franciaországban 3275 ember életét követelte. Olaszországban a földrengések az elmúlt 50 év során évente átlagosan 100 életet oltottak ki, a gazdasági költségek pedig éves szinten 3 milliárd euróra becsülhetőek. A földrengések ezenkívül szökőárakat is kiválthatnak Dél-Európa több részén is, Lisszabontól Ciprusig.

Corina Crețu európai biztos megjegyezte: „Katasztrófák bárhol történhetnek, és egyetlen pillanat alatt teljesen megváltoztathatják életünket. A természeti katasztrófák 2005 óta több mint 100 milliárd euróba kerültek a kontinensen. Ez az oka annak, hogy a mai Katasztrófakockázat-kezelési konferencia döntő jelentőségű. Az EU segíti városait abban, hogy felkészültek legyenek: csak a kohéziós politika 8 milliárd eurót biztosít a jelenlegi pénzügyi időszakban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a kockázatok megelőzésére. A kulcsszó azonban a tapasztalat-megosztás, különösen a megelőzés és a felkészültség terén. Ha városaink beszélnek egymással, azzal Európa biztonságosabbá és erősebbé válik.”

2016-ban a kockázatokhoz kapcsolódó katasztrófák több mint 445 millió embert érintettek a világon, és az EM-DAT, egy nemzetközi katasztrófa-adatbázis előzetes adatai szerint 2017 első negyedévében 73 országban történt 149 katasztrófa miatt további 80 millióan voltak érintettek. A Világbank adatai a katasztrófák költségeit éves szinten 520 milliárd USD-ra (442 milliárd EUR) becsülik a világ gazdasága számára.

A 2015–2030 közötti időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret, amelyet az UNISDR kezel, az ENSZ szélesebb körű fejlesztési stratégiájának részét képezi és tükröződik az ENSZ 2030-ra kitűzött fenntartható fejlődési céljaiban is. A sendai kerethez önkéntes alapon lehet csatlakozni; a mai napig 3678 település vesz részt az UNISDR helyi önkormányzatokkal közös, alulról kiinduló Making Cities Resilient [ellenállóbb városok] elnevezésű kezdeményezésében. 2016-ban a Régiók Európai Bizottsága és az UNISDR ötéves cselekvési tervet írt alá azzal a céllal, hogy minél több város és régió tegyen lépéseket a katasztrófakockázatok csökkentése érdekében.

Megjegyzések a szerkesztők számára:

Október 11-én az RB elfogadta „Az épületek és az infrastruktúra földrengésbiztossá tételére irányuló európai politika” című saját kezdeményezésű véleményét. Az előadó Vito Santarsiero (IT/PES), Basilicata régió közgyűlésének tagja volt. 2017. márciusban az RB megküldte az EU döntéshozó szerveinek a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretről szóló cselekvési tervvel kapcsolatos ajánlásait. A véleményt Adam Banaszak (PL/ECR), Kujávia-Pomeránia vajdaság közgyűlésének alelnöke állította össze.

2017 májusában az RB elnöke, első alelnöke és öt politikai csoportjának elnöke tényfeltáró kiküldetésen vett részt Olaszország Umbria, Lazio, Abruzzo és Marche régiójában, hogy megértsék, milyen károkat okoztak a földrengések. A kiküldetésről videobeszámoló készült.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben hozta létre a Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapját – amelyet minden évben október 13-án tartanak –, hogy segítse a katasztrófacsökkentés katasztrófa-megelőzést, hatáscsökkentést és felkészültséget is magában foglaló globális kultúrájának kialakulását.

Az ENSZ 1999-ben nemzetközi katasztrófakockázat-csökkentési stratégiáról állapodott meg, és a titkársági feladatok ellátására létrehozta az ENSZ katasztrófakockázat-csökkentési stratégiájának titkárságát (UNISDR). A legújabb fejlemény a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret. Hét globális célkitűzése van: a természeti veszélyekből eredő halálesetek, emberi és gazdasági veszteségek és károk csökkentése, valamint a nemzetközi együttműködés, a tájékoztatás fokozása és a nemzeti és helyi szintű kockázat-csökkentési stratégiák számának emelése. Négy cselekvési prioritása a katasztrófa-kockázat megértése, az irányítás megerősítése, az ellenálló képességbe történő beruházások fokozása és a katasztrófákra való felkészültség javítása. Making Cities Resilient [ellenállóbb városok] nevű kampányának részeként az UNISDR eszköztárat alakított ki a települési erőfeszítések támogatására. Ennek része például a szakpolitikai iránymutatás és a kockázat-értékelési eszközrendszer.

Kapcsolat:

Andrew Gardner, Régiók Európai Bizottsága, andrew.gardner@cor.europa.eu, +32 473 843 981

Rosalind Cook, az ENSZ katasztrófakockázat-csökkentési stratégiájának titkársága, rosalind.cook@un.org, +32 2 2904 953

Megosztás :