Az Európai Uniónak reagálnia kellene az olaszországi földrengések által okozott szörnyű halálesetekre, és hosszú távú politika keretében kellene segítenie a sérülékeny épületek és infrastruktúra helyreállítását. Ezt fejti ki a Régiók Európai Bizottsága egy sor, október 11-én elfogadott szakpolitikai ajánlásban. A javaslatok között az EU helyi és regionális önkormányzatainak közgyűlése hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak és az uniós tagállamoknak növelniük kellene a felújítási munkálatokra szánt finanszírozást. Azzal érvel, hogy a beruházás gazdasági megtérüléssel járna és csökkentené az éghajlatra káros kibocsátásokat, amint az áldozatok számát is.
„Az épületek és az infrastruktúra földrengésbiztossá tételére irányuló európai politika” című jelentés elkészítéséről maga a Régiók Európai Bizottsága (RB) határozott, elfogadásának időpontját pedig a katasztrófakockázatok csökkentésének nemzetközi napjához (október 13.) igazították. Az RB együttműködik az ENSZ katasztrófakockázat-csökkentési stratégiájának titkárságával (UNISDR) annak érdekében, hogy szerte Európában ösztönözze a helyi és regionális önkormányzatokat arra, hogy védjék közösségeiket a természeti katasztrófák által okozott károkkal szemben.
Az RB előadója, Vito Santarsiero (IT/PES), a dél-olaszországi Basilicata régió közgyűlésének tagja figyelmeztet: „A veszélyes természeti eseményeknek nem feltétlenül kell olyan mértékű katasztrófákat eredményezniük, mint amilyet idén Olaszországban láttunk. A sérülékeny épületektől függ, hogy problémáról vagy katasztrófáról beszélünk-e. Ellenállóképessé kell tennünk épületeinket. Ez pénzbe kerül, de ezt a felújítást – „földrengésbiztossá tételt” – ötvözhetjük az energiahatékonyság növelését célzó intézkedésekkel, ami megtakarításokat eredményezne és az éghajlat számára is hasznos volna. És persze nem feledkezhetünk meg a fellépés elmulasztásával járó költségekről sem: az elmúlt 50 év során a földrengések Olaszországban évente 100 emberéletbe és mintegy 3 milliárd euróba kerültek, ami gyakran több éves visszaesést okozott a helyi gazdaságok számára, és a jövőbeli fejlődést is veszélybe sodorta. Az EU megfelelő műszaki építészeti szabványokkal rendelkezik a földrengések ellen, és minden esetben nagylelkűen támogatja a földrengések nyomainak eltakarítását. Inkább a megelőzésbe kellene azonban beruháznia, az uniós regionális alapok elköltésével kapcsolatos döntés során szem előtt tartva a földrengések kockázatát. Elő kellene továbbá írnia, hogy minden, uniós finanszírozással épített infrastruktúrának ellenállóképesnek kell lennie a katasztrófákkal szemben. Ezek az intézkedések egyúttal segítenének más természeti csapások, például az árvizek vagy a hőhullámok kezelésében is, amelyek az éghajlatváltozással egyre általánosabbá válnak.”
Vito Santarsiero hozzátette: „Ajánlásaink a pénznél sokkal többről szólnak. A megelőzés pontos információkat, képzett helyi közigazgatást, reaktív közösségeket és eredményes vészhelyzeti szolgáltatásokat is jelent – a helyi önkormányzatok pedig e területek mindegyikén létfontosságúak. Ajánlásaink az összes említett területen hasznosak lehetnek, ideértve azt is, hogy uniós szintű cselekvési tervet kell elfogadni a földrengésekkel kapcsolatos kutatás elmélyítése érdekében.”
Vito Santarsiero elmondta, hogy különösen nagy kihívást jelent az idősebb háztulajdonosak meggyőzése a preventív intézkedésről, és megjegyezte, hogy miközben Olaszország, Görögország és Románia nagy veszélynek van kitéve, a földrengések „mérsékelt” veszélyt jelentenek Portugáliában, Spanyolországban és Franciaországban. A földrengések ezenkívül szökőárakat is kiválthatnak a Földközi-tenger térségében, Lisszabontól Krétáig.
2017 májusában az RB elnöke, első alelnöke és öt politikai csoportjának elnöke tényfeltáró kiküldetésen vett részt Olaszország Umbria, Lazio, Abruzzo és Marche régiójában , hogy megértsék, milyen károkat okoztak a földrengések.
Október 12-én, egy, az RB és az UNISDR által közösen szervezett konferencián Vito Santarsiero vezeti majd le a katasztrófakockázatok kezeléséről az Európai Beruházási Bank, a Világbank és a Zurich Insurance Group képviselőivel folytatandó vitát.
2016-ban a Régiók Európai Bizottsága és az UNISDR ötéves cselekvési tervet írt alá azzal a céllal, hogy minél több város és régió tegyen lépéseket a katasztrófakockázatok csökkentése érdekében. Az UNISDR kezeli az Egyesült Nemzetek 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretét, amely hangsúlyozza a természeti veszélyek, az éghajlatügyi fellépés és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatokat. A sendai kerethez önkéntes alapon lehet csatlakozni; a mai napig 3678 település vesz részt az UNISDR helyi önkormányzatokkal közös, alulról kiinduló „Making Cities Resilient” (ellenállóbb városok) elnevezésű kezdeményezésében.
Kapcsolattartó:
Andrew Gardner
Tel.: +32 473 843 981
andrew.gardner@cor.europa.eu